Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Budapest. Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, 1941)

Daltanulás

30 hogy színdarabból származik, bár nagyon sok már nem jutott eszükbe, ezek, úgy látszik, nem nyerték meg a tetszésüket. Nemcsak a helybeli színdarab számít: Udvarnoki, szádelői, mecenzéfi előadásokon is tanultak ájiak nótát és viszont. (Sőt, mint láttuk, Amerikában is.) Dalárdából természetesen kevesebbet tanulnak — nehezebben megy a betanulás, — minthogy azonban az egész vidéken majdnem mindenütt volt, vagy van dalárda, az egész vidéket nézve mégis jelentős. Itt is ki kell terjeszteni a vidéket Amerikára: bridgeporti dalárdából is jött haza műdal. Amerika mindenképen jelentős a műdal közvetítésében. Már maga az a tény, hogy kimozdulnak a faluból, városokon át utaznak, mindenféle emberrel — nem parasztokkal is — együtt vannak hoszszú úton, vonaton, hajón, mindez nagy lehetőséget nyújt olyan civilizációs hatások felvételére, melyek otthon a faluban ülő embert nem érik. Mégis a legfontosabb az, hogy az amerikai élet, a jobb kereset hozzájuttatta őket a civilizáció olyan eszközeihez, amelyekre Á j ban gondolni sem lehetett, például gramofonhoz. Nagyon soknak volt odakint grammofonja; akinek nem volt, az másnál hallgatott. Sokan haza is hozták, itthon is volt alkalmuk hallgatni az ájiaknak. Egy öreg, akinek amúgy is roppant nagy műdaltömeg volt fölhalmozva emlékezetében, csak grammofonról 26 dallamot mondott be, de valószínű, hogy egy évig folytatva a kérdezgetést, még egyszer annyit lehetne tőle összeírni. Mindről tudta, hogy ki dalolta: Király Ernő, Fedák Sári, Solti Hermin, Rózsa Lajos, stb. Sőt még ahol a cigány magában játszott a dalok után, azt is eldúdolta. Valószínűleg nem egyszer hallgatott meg egy lemezt. Mástól is hallottam: „Amerikában én is olyan sok grammofon-nótát megtanultam, de elfelejtettem." Itthon is tanultak amerikások grammof on járói egy-két nótát. Ma csak egy grammofon van a faluban, de nem igen használják. (Kis gyerekek vannak a családban, csak ők játszanak vele. Ha majd fonóba fognak járni, valószínű, ez a grammofon is szerepet fog játszani a falu életében.) Igen fontos közvetítője a polgári társadalom mindenkori kultúrtermékeinek: a hallgatóknak, kupléknak, slágereknek a falusi iparosság. Egyrészt közvetlen érintkezés útján a falusiakkal, másrészt azáltal, hogy falusi gyerekek inaskodnak náluk. Á j ban csupa olyan iparos van, aki pusztán az iparból nem tudna megélni, csak a parasztmunka mellett végzi mellékkeresetként. Ezek persze éppolyan tagjai a falu közösségének, társadalmilag és kulturálisan egyaránt, mint akármelyik gazda, vagy napszámos. (Rendszerint gazdák gyerekei.) De inas- és legényéveik alatt Mecenzéfen, Tornán, Szepsiben mestereiknél, a polgárosult iparossággal éltek együtt és itt bőven