Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Budapest. Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, 1941)

Daltanulás

25 Ilyen a következő: (8.). Ennél a harmadik sor eltérő szótagszámú, tehát még kevesebb olyan vers van, amelyik ráhúzható. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen mindegy, melyik nótát melyik dallamra éneklik. A sok hasonló vágású dallam és a sok ráhúzott szöveg közt eltévedhetnek ugyan, különösen az idősebbek, akik már régen nincsenek gyakorlatban és különösen olyan szövegeknél, melyek csak rövidebb ideig éltek együtt a dallammal: időleges ráhúzások, nem váltak kedveltekké. Az ilyeneket eltévesztik. Az is természetes, hogy különböző korosztályoknál más dallammal találunk egy-egy szöveget, hisz láttuk, igen sokszor csak a nótákat veszik át az öregektől, a „hangját" nem. Mégis az a helyzet, hogy egy korosztályon belül minden szöveg valamelyik dallamhoz tartozik, (ha több szöveg is egy dallamhoz) és ha eltévesztik, az „tévedés", nem „mindegy" s szólnak is a többiek: „Az nem ara visz!" Egészen ritka az olyan eset, hogy egyes dallamokra nézve mindegy, melyik dallamra melyik szöveg megy. Ilyen a következő két dallam: (9—10.). Ezek a dallamok ritmusban annyira egyéniek, annyira kiválnak a többi közül, viszont egymással annyira megegyezők, hogy érthető itt a csere. Annál inkább, mert sokan nem is veszik észre, hogy más dallamot énekelnek: megtörtént az is, hogy egy lány elkezdte az elsőt és egy másik versnél áttért a másik dallamra, anélkül, hogy észrevette volna. De még itt is van bizonyos megkötöttség: az egyik szöveg, a „Csütörtökön este", csak a 9. példára mehet, a többire nem szokásos. Ha ezt a szöveget mondtam valakinek, erről mindjárt ez a dallam jutott az eszébe, nemcsak áj inak, hanem más faluból való menyecskéknek is. Legények, ha felírták, hogy mit tudnak citerázni, ezt a dallamot mindig „Csütörtökön este" szöveggel jegyezték fel. Viszont a többi már mehetett erre is, arra is. Ha tudakoztam utána, „mindegy" — mondták. Jellemző viszont, hogy egy harmadik ilyen ritmusú dal már külön életet él, azt már nem cserélgetik (11.). Ritmusa pontosan ugyanaz, mint az előbbieké, de a dallam vonala már jobban eltér: (3/3 sorzáró kadenciák). Hangulata is más, itt már nem mindegy a szöveg. Annyira nem mindegy, hogy inkább a szövegről ismerik fel a dallamot és csak avval tudják. Számtalanszor tapasztaltam, hogy a dúdolva, vagy fütyülve hallott dallamot nem ismerték fel, kérdezték a szövegét. Erről aztán eszükbe jutott és tudták dalolni az előbb még föl nem ismert dalt. Ez természetesen nem áll az igazán jól tudott, frissen emlékezetben élő dalokra. Fiatal lányok az ő folyton használt nótáikat mindig megismerték a „hangjáról" s valamelyik hozzáillő szöveggel el is tudták kezdeni. De itt is van