Esterházy Lujza: A huszadik esztendő (Budapest. Új Élet, 1942)

Szövetségének alelnökével és egyik volt elnökével a pozsonyi Séta-tér kerthelyiségében. Mivel a háborús veszély elmúlt, itt az ideje, hogy megbeszéljük a Prohászka-Körök új teendőit a nemsokára megkezdődő egyetemi évre. Biztosra vesszük, hogy Godesbergben Csehszlovákia magyarlakta területeinek átadásáról is lesz szó. Így hát már előre tárgyalnunk kell arról, hogy a Magyarországhoz visszakerülő területeken mi legyen majd a prohászkás munka. E végből szükségesnek látjuk a vezetőség mielőbbi egybehívását. • • * Sétára indulunk a város utcáin, élvezzük az emberek arcáról sugárzó megkönnyebbülést, mert elmúlt a háborús veszély, amely Pozsony számára különösképpen fenyegető lett volna. Azonban egyszerre csak szembekerülünk egy aggodalmas arccal. Az Űj Hírek egyik szerkesztője újságolja, hogy Godesbergben elromlott a helyzet, Hitler és Chamberlain nem tudnak megegyezni s már nem tárgyalnak személyesen, hanem csak levelezés útján érintkeznek egymással. »Lehetetlenség!« — tör ki belőlünk a megdöbbenés. »De igen!« — mondja izgatottan a szerkesztő. — »Éppen most hallgattam a rádiót!« w