Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)

Bevezetés

6 A kérdés, amelyre feleletet keresünk, nem lehet más, mint az: hogyan és miért történt ezeknek az iskoláknak bezárása? A feleletet erre az írott bizonyítékok: a budapesti kultuszminisztériumban őrzött vizsgálati iratok, az evan­gélikus egyház érdekelt egyházkerületi és egyetemes gyűlései irattárának adatai, valamint a szóbanlevő gim­náziumok évente kiadott Értesítői szolgáltatják. Röviden tehát: tények és adatok, amelyekkel szemben figyelmen kívül hagyunk minden hangulatkeltő újságcikket, pro vagy kontra elhangzott felszólalást vagy egyéb személyes meg­nyilatkozást. * Zólyommegyének 1874 április 15-én Besztercze­bányán megtartott közgyűlésén Grünwald Béla, a megye alispánja, nagyhatású beszéd kíséretében felhívta a megye közönségének figyelmét a Felvidéken évek óta tapasztal­ható szlovák nemzetiségi izgatásokra s azokkal kapcsolat­ban arra a szerepre, amelyet a hazaellenes szellem ter­jesztésében a Felvidéken működő három szlovák tanítási nyelvű gimnázium játszik. Beszédének hatása alatt a köz­gyűlés feliratot intézett a minisztériumhoz s azt csatlako­zás végett az ország valamennyi törvényhatóságának is megküldötte. 1 A felirat mindenekelőtt felhívja a kormány figyelmét arra a nemzetiségi agitációra, amely a szlovákság köré­ben folyik s amely nagy veszélyt jelent a magyar ál­lamra, mert egyenesen annak léte ellen irányul. Bátor hangon nyilatkozik az eddig követett politika ellen, amely „a nemzetiségi mozgalom természetének nem ismeréséből ered" s amelynek vezérlő gondolata, hogy ,,a nemzetiségi izgatás legbiztosabban kímélet és engedékenység által" csillapítható le. A következmények megmutatták, hogy ez 4 1 Lásd a XII. számú iratot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom