Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)
Bevezetés
7 az engedékenység a nemzetiségi izgatásokkal szemben csak növelte a bajt, mert a szikrából ma már nagy láng lett, amely akadálytalanul harapódzik tovább. Megállapítja továbbá a felirat, hogy a kormány eljárásában hiányzik a ,,kellő következetesség és a tervszerű tevékenység" és szemére veti, hogy intézkedései eddig „inkább a baj symptomáinak, mint a baj okainak elhárítására voltak irányozva." Ezt az állítást a felirat szerint semmi sem igazolja jobban, mint a nagyrőczei, turóczszentmártoni és znióváraljai „pánszláv szellemű gimnáziumok létezése." Ezeket ugyanis csak azért alapították, hogy ,,a pánszlávizmus a felvidék hazáját szerető szlovák lakossága között nagyobb sikerrel terjesztessék." Ezeknek az iskoláknak felszerelése hiányos, bennük az ifjúság szellemi kiképzése teljesen elhanyagolt, minthogy a tanári kar a fősúlyt nem a tanításra, hanem a pánszlávizmus terjesztésére fekteti. Ennek ellenére azonban az állam eddig ezeket az intézeteket még csak meg sem vizsgálta alaposan. Zólyommegye közönsége már eddig is aggodalommal kísérte ugyan ennek a három iskolának működését, de azt remélte, hogy az ország kormánya komolyan közbe fog lépni és végre is meg fogja azokat szüntetni. Mivel azonban ezek az intézkedések mindeddig késtek s mivel a megye közönsége meg van győződve egyrészt ez intézetek hazaellenes szelleméről, de másrészt arról is, hogy a Felvidék szlovák lakosságának legnagyobb része szintén örömmel fogadná azok beszüntetését, felkéri a kormányt, hogy ,,e három hazaellenes szellemű tanintézet megszüntetése vagy teljes átalakítása iránt mielőbb" intézkedjék. Hozzáfűzi még a felirat, hogy ha a megszüntetés az egyes törvényhatóságoktól függne, azok az eltörlés iránt már régen intézkedtek volna, minthogy azonban ez a kormány joga, tőle várják az erélyes cselekvést. Zólyommegye akciója országszerte visszhangra talált. A magyar közvéleményben abban az időben már egyre