A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

des óceán távoli szigetein. Ez tény és va­lóság s ezen nem változtat sem a fenti nyi­latkozat, sem pedig bárminemű kormány­igéret. Ezért elsősorban követeljük, hogy a költ­ségvetés struktúráját a jövőben változtas­sa meg a kormány és pedig olymódon, hogy a kisebbségek részére fölvett össze­gek külön fejezeteket képezzenek és igy módunkban legyen ellenőrizni, mit nyújt dc facto a kormány a költségvetésben fölvett összegekből a kisebbségeinek. A mostani költségvetés általánosságban és részleteiben is az idegenre és mireánk is azt a benyomást teszi, mintha ebben az áľ~ lamban kisebbségek nem léteznének. MI ÉPÜL SZLOVENSZKÓN ÉS KARPÁT ALJÁN? Az állami költségvetés kulturális részé­nek az indokolásában fel van sorolva, hogy mi minden történt az elmúlt évben iskolai téren és mi minden készül a jövőre. Nagyon szép az a kijelentés, hogy — <t népiskolák szervezése Szlovenszkón és Kár­pátalján gyorsabb ütemben halad, mint ed­dig. Azonban mindjárt megállapíthatjuk, hogy ez csupán csehszlovák nyelvű, nem pedig magyar iskolákra vonatkozik. Megtudjuk a költségvetési javaslatból, hogy 1937 január 1-től október 30-ig Szlovén szkón 54 uj állami népiskola, 1 polgári is­kola, 1 óvoda létesült, 33 polgári iskolát, önállósítottak és 29 uj egyéves tanfolyam nyilt meg a polgári iskolák mellett. Kárpát­- 33 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom