A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

alján pedig ugyanezen idő alatt 7 uj állami polgári iskola, 36 elemi iskola, 1 óvoda és 5 egyéves tanfolyam nyilt meg. 1937-ben a fent jelzett hónapok alatt Szlovenszkón 44 esetben adott az állam iskolákra építkezési segélyt 13.2 millió korona összegben, Kárpátalján pedig 13 esetben 1,091.000 korona összegben. Szlovenszkóra és Kárpátaljára iskolák belső berendezésére 21 esetben adott az állam segélyt 500.000 korona értékben. Ehhez vegyük hozzá még azokat az iskolákat, amelyeket ezidén állított fel a Slovenská Liga a magyar vidékeken és azokat az összegeket, amelyeket csehszlováknyelvű kisebbségi iskolák fenntartására fordított, akkor az iskolaügyi minisztérium valóban meg lehet elégedve az eredménynyel. Nem ugy, mi, magyarok, akik ezekben a számokban egyáltalában nem szerepelünk. Ez év folyamán 13 uj középiskola létesült, amelyekből természetesen egy sem magyar, jóllehet hosszú évek óta kérjük a lévai, rozsnyói és ungvári magyarnyelvű középiskolákat. A NÉMET NYELV A MAGYAR ISKOLÁKBAN A költségvetési jelentés szerint a középiskolákban az elektiv tanítás bevált, azaz hogy a felső osztályokban a tanulók bizonyos tárgyak között szabadon választhatnak. Ez a joga is csupán a csehszlovák tanulóknak van meg. A magyar középiskolák szülői évek óta kérik a magyar középiskolákban - 34 -