A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

„Mégis csak hallatlan" — folytatja to­vább Kramář, — ..hogy azért, mert van­nak olyan nemzetek, amelyek hamis utón, csalás és hamisítás által akarnak nagyob­baknak látszani, mint amilyenek tényleg, ne lehessen becsületes népszámlálásunk. A statisztika által még sohase foglaltak el egy várost vagy községet. Mi nem az igazságtól félünk, hanem a hazugságtól. Ha egy járás­ban tényleg nincs meg a 20 százalék cseh, ugy rendben van. De tiltakozunk az ellen, hogyha ott a valóságban több mint 20 szá­zalék cseh van, akkor számukat hamisítás utján a 20 százalék alá nyomják s ezáltal a legfontosabb érdekeikben károsítják meg azokat a szegény embereket, akik csak csehül beszélnek." Ezeket a kijelentéseket jól jegyezzék meg és a legközelebbi népszámlálásnál adják meg a nemzeti kisebbségeknek a teljes szabadsá­got, hogy nemzeti hovatartozandóságukat szabadon bevallhassák. Mi ugy véljük, hogy a parlamenti fórum az a hely, ahol őszintén és nyíltan el lehet és el is kell mondani minden panaszt, kifo­gást és ahol ezekre orvoslást is követelhe­tünk. A mi részünkről a múltban is megtör­tént ez, sajnos, hiába, mert szavaink mind­eddig egyetlenegyszer sem találtak meghall­gatásra, a kormánytényezők soha nem vet­ték komolyan a mi előterjesztéseinket, s ba­jok orvoslása helyett semmitmondó, üres nyilatkozatokkal vélték elintézni a magyar­ság ügyét. Ez alkalommal újból fölhívjuk a kor­- 23 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom