A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

sabban követelik a magyar kultúrintézmények depolitizálását, azaz, hogy mi menjünk ki onnan és ők üljenek be. Azt például természetesnek találja Schulcz Ignác, hogy ő a Masaryk Akadémiában vezetőszerepet visz, de a házilapja azonnal felhördül, ha egy magyar kulturünnepen közülünk, magyar törvényhozók közül valaki megjelenik. Ismerjük ezeknek a fogásoknak a hátterét! A MAGYARSÁG ROHAMOS VISZSZAESÉSE - A STATISZTIKÁBAN Természetes, hogy ilyen állapotok és ilyen rendszer mellett, amelyekkel szemben a magyar kisebbség — megfelelő törvényes alap, cselekvési szabadság és anyagi eszközök hiánya miatt — nem tud kellően vévédekezni, a népszámlálási eredmények a magyarság állandó csökkenését és a csehszlovák lakosság rapid növekedését mutatják a magyar nyelvterületen. Érdekes azonban, hogy amig a cseh tudományos körök állandóan afölött siránkoznak, hogy a cseh vidékeken, sőt ujabban —- Chura egyetemi tanár megállapítása szerint — a szlovák területeken is egyre kisebb a szaporodás s Csehországban egyenesen ijesztő a visszaesés, addig ezzel ellentétben éppen a magyar területen mutatja ki a hivatalos statisztika a szláv réteg rohamos szaporodását és a magyarság csökkenését, holott a magyarság szaporulata a születések és halálozások számának öszszehasonlitásánál kedvező képet mutat - 20 -