A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

és ez a statisztika kedvező a magyarság­ra nézve. Ezért komoly ember nem fogja elhinni, hogy természetes szaporulat eredménye az, hogy a két népszámlálás közötti időben a csehszlovák lakosság száma 350 százalékkal szaporodott a fe­ledi járásban, 320 százalékkal a zselizi járásban, közel 400 százalékkal a tornai­jaiban, közel 100 százalékkal a szepsi já­rásban, majdnem 100 százalékkal a ga­lántai járásban s ugyanezen időben ter­mészetes uton csökkent a magyarság a kassai járásban 8100-ról 3500-ra, a tere­besi járásban 9000-ről 3530-ra, a szepsi járásban 20.600-ról 16.700-ra, a rima­szombati járásban 8000-ről 6000-re, a lévai járásban 15.700-ról 12.000-re, a fe­ledi járásiban 29.000-ről 25.000-re, holott ugyanezekben a járásokban a lakosság természetes szaporulata egészen kedvező képet mutat. Hogy az egyes községekben is milyen ará­nyú eltolódások történtek, erre jellemzésül csak Galánta községet ragadom ki a sok közül, ahol 1921-ben még 472 csehszlovák­kal szemben 2958 magyar nemzetiségű egyént mutat ki a statisztika, mig az 1930-as népszámlálási eredmény szerint ugyanott a csehszlovákok száma 1471-re emelkedett s a magyar lakosság 1670-re esett vissza. Amikor csak arról hallunk panaszokat, hogy a cseh és szlovák lakosság szaporo­dása megállott, sőt egyenesen visszaesett, •akkor mindenki előtt világossá válik, hogy ez a nagy eltolódás természetes uton nem - 21 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom