A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)
minden szakértelem nélkül kimondták, hogy régi szlovák települések, mint például Nagyborsa. Az ilyen helyeken hatalmi szóval beszüntették a magyarnyelvű iskolát és a magyar gyermekek minden kérelem, panasz dacára, még a szülők akarata ellenére is kénytelenek a szlovák iskolába járni. A SLOVENSKA LIGA LEGUTOLSÓ EREDMÉNYEI Ehez hasonló eseteket még alább fölsorolok. Hogy milyen mértékben folyik a magyar falvak elszlávositása, arra nézve megfelelő fölvilágositással szolgál a Slovenská Liga legutolsó, szeptemberi kimutatása, amely szerint a Liga 1936-ba n 21 u j csehszlováknyelvű iskolát állított ~ föl éspedig négyet német vidéken, 17-et pedig magyar községekben. UgyancsakT936"-Ban az általa létesített iskolák fönntartására és építkezésekre 1,750.000 koronát adott ki. A csehszlováknyelvű iskolák szervezése ezidén is megszakítás nélkül folyik, s erre a célra ennek az évnek első nyolc hónapjában 1,270.000 koronát fordítottak. Hogy ezek a hatalmas összegek nem tagdijakból gyűltek össze, azzal, azt hiszem, mindenki tisztában van. A Slovenská Liga vezetői között számos járási főnököt, tanfelügyelőt, aktiv politikust, tfckintélyes egyházi személyeket találunk. Jellemző a mi aktivistáink gyávaságára és gerinctelenségére, hogy ez ellen nem merik kinyitani a szájukat, ellenben annál hango— 19 —