A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

ről is, elsősorban a szlovák iskola céljaira szolgál. ISKOLAÉPÜLETEK — Ha csak egy futó pillantást vetünk a csehszlovák és magyar iskolaügyre, akkor azonnal látjuk a különbséget a külsőségekben s első pillanatra megállapíthatjuk, hogy I. vagy csak III. osztályú állampolgárok gyermekei számára építették azt. Amig a csehszlovák ifjúság részére valóságos paloták épülnek, modern berendezéssel és fölszereléssel, — magyar iskola csak ott van félig-meddig rendes épületben elhelyezve, ahol ezt valamely áldozatkész község vagy felekezet állította föl. Hogy mit áldoz az állam a magyar iskolaügyre, arra a legbeszédesebb bizonyíték a magyar középiskolák állapota. Pedig a magyarok éppen olyan arányban fizetnek adót, mint a csehek vagy a szlovákok. NÉVELEMZÉS — A magyar falvakban a csehszlováknyelvű iskolák szervezésénél legújabban a névelemzés módszerét alkalmazzák az iskolába való beutalásnál. Hiába kívánják a szülők gyermekük magyar nyelven való tanítását. ha a gyermek neve szláv hangzású, akkor a szülők és a gyermek akarata ellenére is beutalják a gyermeket a szlovák iskolába. Vannak falvak, amelyekről egyoldalúan — 18 —