A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

jutott a kérvény, az akta elfeküdhet évekig, ha állandóan nem sürgeti valaki. NINCS ISKOLATANÁCS — Ennek a visszás és lehetetlen helyzetnek egyik oka az is, hogy Szlovenszkón és Kárpátalján az iskolatanácsok mai napig sincsenek megszervezve, aminek következtében minden iskolaügyben a tanügyi hatóságok döntenek, s a szülőknek és érdekelteknek abba semmi beleszólásuk nincs. Ez az állapot az iskolaügyi hatóságoknak, amelyek kizárólag cseh és szlovák kézben vannak, — korlátlan hatalmat és intézkedési jogot ad. így magyarázható azután, hogy vannak iskolaügyek, mint például az ungvári, lévai magyar gimnáziumok engedélyezése, vagy a csécsi és makranci magyarnyelvű népiskolák megnyitása, amelyeket tizéves utánjárás, kérelem és intervenció ellenére sem lehetett elintézni. Ez az a szabotálás, amire a köztársasági elnök ur is rámutatott s amelyet a fölöttes hatóságok nemcsak eltűrnek, hanem, ugy látszik, még támogatnak is. Ezt kénytelen vagyok e helyen őszintén és nyiltan megmondani. A KÖZÉPFOKÚ MAGYAR ISKOLÁK NAGY RÉSZE CSAK PÁRHUZAMOS TAGOZAT — Sérelmes és hátrányos a magyar iskolákra nézve — amit egy kis jóakarattal rég meg lehetett volna oldani, —, hogy számos magyarnyelvű nép-, középfokú és szakiskola még ma sem önálló, hanem csupán mint cseh- 16 -