A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

összetoborozzák a magyar proletárgyerekekből, akiknek kilátásba helyezik, hogy ha beiratkoznak a csehszlováknyelvii iskolába, akkor lesz ingyen tankönyv, s télen ruha, cipő és egyéb ajándék. Azután megjelenik a faluban a Slovenská Liga titkára, megcsinálja a kérvényt, aláíratja a szülőkkel s viszi a tanfelügyelőhöz. A tanfelügyelő természetesen azonnal továbbítja a kérvényt és egy-kettőre kinevezik a szlovák vagy cseh tanitót. Helyiségről és a dologi kiadásokról gondoskodik a Slovenská Liga. — Az nem fontos, ha a tanitó nem tud magyarul és az se lényeges, hogy a gyermekek kezdetben nem tanulnak semmit. Az elnemzetlenités fundamentuma le van rakva a magyar községben. A MAGYAR ISKOLA AKADÁLYAI — De ha egy magyar iskola megnyitásáról van szó, akkor azt le kell tárgyalni a községi képviselőtestületben, biztosítani kell a fedezetet az iskolai kiadásokra. Véleményeznie kell a tanfelügyelőnek és járási hivatalnak, iskolaügyi referátusnak, országos hivatalnak, s jóvá kell hagynia az iskolaügyi minisztériumnak és a pénzügyminisztériumnak. Ezt az évekig elhúzódó fárasztó munkát valakinek a kezébe kell vennie, mert hiszen a hivatalos személyek nem fogják magukat exponálni egy magyar iskoláért. A minisztériumokban, ha egyszer odáig el- 15 -