A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

iskola, a névelemzés, az úgynevezett reasszimilációs akciók és legújabban, ugy látszik, egyes katolikus tényezők is ennek az elnemzetlenitésnek a szolgálatába állottak. A MAGYAR ISKOLAÜGY NEHÉZSÉGEI — A magyar népiskolai oktatás mindmáig sincs nálunk egységesen és törvényesen rendezve. Más törvények érvényesek a történelmi országokban s mások Szlovenszkón és Kárpátalján. Ezt a kettős helyzetet egyes tanügyi tényezők a magyarnyelvű oktatás megnyomoritására és elsorvasztására használják föl. Nincs rendezve az óvodai oktatás, s a magyar óvónők még ma is a háboruelőtti fizetést és nyugdijat kapják, s a legnagyobb nyomorban tengődnek. Hasonló a helyzet a népiskoláknál. A magyarnyelvű népiskolák szervezése elvész a közigazgatás és az iskolai hatóságok útvesztőiben, s 8—10 évig is eltart, amig egy magyarnyelvű iskola létesítése valósággá válik. A SZLOVÁK ISKOLÁK EXPRESSZSEBESSÉGÜ LÉTESÍTÉSE — Ahol azonban csehszlováknyelvü iskolák magyar községekben való létesítéséről van szó, ott ez természetesen könnyen megyén. Összeáll a finánc, a csendőr, a postamester, s megindítják az iskolaszervezési akciót. Ha van 8—10 csehszlovák nemzetiségű gyermek, ez már elég ahoz, mert a többit — 14 —