Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)

A határvonal további szakaszai

Ezt az egyszeri magasarányú lakostöbbletet csakis az akkori zavaros viszonyok következtében ott állomásozó katonaság okozhatta és a nagyarányú cseh-szlovák előretörés részben ebben a körülményben keresendő. 1921-ben egyes utcák kimaradtak a számlálásból, ami az akkori becslés szerint közel 2000 lélekkel rövidítette meg az összlakosszámot és a magyarságot.

11

8 Tekintve, hogy a cseh-szlovákok ezalkalommal csupán relatív többségben voltak (47% csszl., 44% m.) és csak 356 lélekkel haladták meg a magyarságot ez a közel 2000 megnemszámlált lélek máris jelentékeny arányú magyar többséget eredményezett volna. Az első két cseh-szlovák számlálás ellentétes eredményére van tehát részben magyarázatunk, 1930-ban pedig Losoncon is csak az történt, ami számtalan más helyen, a számlálás módfelett felfokozta a cseh-szlovákok számát. Az tehát, hogy a három népszámlálás egyformán cseh-szlovák többséget eredményezett, nem jelent következetességet, minden alkalommal külön oka volt az eredménynek. Ezt az arányszámuk hullámzása is mutatja : 69-47-60. A város teljesen magyar jellege különben egyáltalán nem szűnt meg a csehszlovák években, egyik központja volt a magyar kisebbségi életnek, a magyarság több központi szerve székelt itten és nem egy országos kisebbségi mozgalom indult ki innen.

11

9 De számos egyéb adattal is rendelkezünk, melyek a cseh-szlovák statisztikák helytelenségét bizonyítják. íme néhány : a reálgimnázium 1932/33. tanévi kimutatása szerint a helyben született tanulók közül 169 volt magyar és csak 39 szlovák nemzetiségű. Helyben lakott szüleinél 222 magyar és csak 125 szlovák nemzetiségű diák.

12

0 Az 1933/34. tanévben 575 gyermek járt magyar és csak 439 cseh-szlovák tannyelvű elemi iskolába. Az iparostanonciskola 134 tanulója közül 121 volt magyar és csak 13 szlovák nemzetiségű. 1933-ban a városi közkönyvtárban 22.023 volt a magyarnyelvű könyvkikölcsönzések száma 6028 szlovák és csehnyelvű könyvkikölcsönzéssel szemben. 1934-ben naponta 806 drb magyar napilap példány fogyott a városban 267 drb szlovák és 299 drb cseh napilap példánnyal szemben.

12

1 1938-ban Losonc nemzetiségi adatai az igazságnak megfelelően billentek helyre : 79% magyar, 18% szlovák. A város magyar volta vitathatatlan. Losonccal együtt kerültek a magyar oldalra Gács és Losoncapátfalva községei, melyek tulajdonképpen Losonc külvárosainak tekintendők. Gács szlovák helység, Losonccal való szoros kapcsolata miatt jórészben kétnyelvű, mely körülmény egy alkalommal statisztikailag is kifejezésre jutott, mert 1910-ben magyar többség van kimutatva. Ideítéltetését azonban nem is annyira ezen körülmény, hanem inkább az okozhatta, hogy ipari tekintetben és egy vasúti hurokvágánnyal teljesen Losonchoz van kötve. Losoncapátfalvát adatsora vegyes és kétnyelvű helynek mutatja. A Lexicon és Korabinsky szerint magyar, Czoernig és Šembera 11

8 L. Hassinger: Die Tschechoslowakei. 139. o. 11

9 Losoncon székelt sokáig pl. a magyar pártok országos Vezérlőbizottságának központi irodája, itt működött Cseh-Szlovákia egyetlen főiskolai fokozatú magyar tanintézete, a Református Teológia, itt alakult meg a cseh-szlovákiai magyar Népszövetségi Liga stb. 12

0 L. a Losoncon akkoriban megjelenő »Figyelő« 1933 nov. 26-i számában. 12

1 L. Prágai Magyar Hírlap, 1934 febr. 2. 54