Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)

A határvonal további szakaszai

Sorrendben ezután Losonc városa következik. A város ugyanúgy, mint Léva, a nyelvhatár magyar vonalában fekszik. Nemzetiségi adatai is nagyjában hasonló fejlődést mutatnak, azzal a különbséggel, hog} 7 itt a magyar és cseh-szlovák nép­számlálások kimutatásai nem egyeznek. Az öt magyar népszámlálás szerint a város 70-85-86-82-79 %-ban volt magyar, a három cseh-szlovák számlálás viszont 69-47-60% arányú cseh-szlovák többséget mutatott ki. Bizonyos, hogy egy. hasonló városban eléggé jelentős rétegek cserélődhettek ki az államváltozások alkalmával és tény, hogy a cseh-szlovák időben több hivatal és intézmény székelt a városban, mégis ezen körülmények egymagukban nem tehették ki a népszámlá­lások tükrözte nagy ellentétet. Lássuk, melyik kimutatásokat igazolják az azelőtti adatok. A jelenlegi város a tulajdonképpeni Losonc és a vele összeépített Losonc ­Tugár egyesítéséből keletkezett. Az egyesítés az 1880-as évtized folyamán történt. A két városrész adatai külön addig a következők : Losonc Tugár Lexicon magyar magyar Korabinsky magyar szlovák Fényes magyar-szlovák szlovák-magyar Czoernig magyar magyar-szlovák Šembera 32% szlovák 68% szlovák 1880 72% m., 17% szl. 62% m., 25% szl. Mint látható, Losonc volt a magyarabb. Mivel pedig Losonc lakossága majdnem négyszerese volt Tugár lakosságának, 11 6 az egész város egybekombinált régebbi adatsora így alakul : Lexicon magyar Kbrabinsky magyar-szlovák Fényes magyar-szlovák Czoernig magyar-szlovák Šembera 41% szlovák 1880 70 % magyar, 19 % szlovák. Ez az adatsor határozottan a magyar népszámlálásokat igazolja. Pesty csupán Losonc nemzetiségi adatát közli és magyar-szlováknak jelöli meg. A város szlovák kisebbségéről mint jövevény lakosságról ír. Ezzel igazolja a Lexicon adatát : a város eredetileg magyar volt, szlovák kisebbsége a tőle északra fekvő szlovák vidék­ről szivárgott be — akárcsak Léva esetében. A teljesen ellentétes cseh-szlovák népszámlálási eredményekre csak részben találunk magyarázatot. Egyébként a város más megnyilvánulásai teljesen ellent­mondanak nekik. Az 1919. évi számlálás számadataiból kivehető, hogy ez­alkalommal nagyszámú idegen elemet számoltak meg a városban. Ezúttal 3500 lélekkel volt több, mint 1910-ben és 4000-rel több, mint két évre rá, 1921-ben. 11 7 11 6 A két hely lakosságárak száma — Nagy Lajos az 1869. és 1880. évi népszámlálások kimutatásainak középarányosait véve — úgy aránylott egymáshoz Losonc javára, mint 100 a 28-hoz. 11 7 Az összlakosság: 1910-ben 12.939, 1919-ben 16.467, 1921-ben 12.417.

Next

/
Oldalképek
Tartalom