Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
A határvonal további szakaszai
magyar plébános tevékenységének idejétől kezdődöleg (1816) megmagyarosodtak. Az új lakosrétegnek azonban már előbb is kétnyelvűnek kellett lennie, mert a Lexicon és Korabinsky kizárólag magyarnak mondják (magyar számlálások : 10-10-15, 14-8% szl., 1921. évi cseh-szlovák számlálás : 92% m.). A három község vitathatatlanul igazság szerint került a magyar oldalra, Hontvarsány és Hontkískér magyar vonatkozásainak elhatározó túlsúlya percig sem kérdéses és Csánk sem ítélhető szorosan vett szlovák községnek. A szántói országhatár beszögellés után a határon fekvő Hévmagyarád községét vegyes, jobban mondva kétnyelvű lakosság lakja. Adatai váltakozva mutatják hol magyar, hol szlovák többségűnek. Czoernigig magyar, illetve magyar többségű, Fényestől Šemberáig szlovák-magyar, az összes magyar, valamint az 1919. évi cseh-szlovák számláláson megint magyar többségű, csak 1921 és 1930-ban van közben szlovák többsége. A magyarság arányszámai az összes számlálásokon : 60-89-63-76-50-17-21-84 % ; ha ez arányszámsor mellé régebbi adatait is számba vesszük, úgy a magyarság túlsúlya állapítható meg. Hévmagyarádtól délre két olyan község van, melyeket V. dr. ugyan nem hoz fel, de a teljes pontosság kedvéért foglalkoznunk kell velük. Ezek Deménd és Százd. Deménd előbb színmagyar volt. Korabinsky és Fényes ugyan szlováknak mondták, e téves közléseket azonban tökéletesen megcáfolja az, hogy 1822-ben a község istentiszteleti nyelve kizárólagosan magyar volt és hogy az 1850. évi Bach-féle népszámlálás egyetlen szlovákot sem ta Iáit a községben. 10 9 1918-ban, közvetlenül az elcsatolás előtt egy birtokparcellázással kapcsolatban szlovákok kerültek a községbe, kikhez a cseh-szlovák időben még néhány család csatlakozott. Ezek alkotják 1921-től kezdve 11 0 a község szlovák kisebbségét (1921—38 : 28-39-31 % szl.). Százd a Lexicon idején magyar volt. Közvetlen azután egy szlovák evangélikus csoportot telepítettek a községbe, 11 1 mely 1791-ben alakította meg evangélikus egyházközségét. Korabinsky és Fényes 11 2 a telepítés hírére szlovák többségűnek mondják Százdot, de közlésük téves, mert Nagy Lajosnál olvashatjuk, hogy az evangélikusok 31%-os kisebbségben voltak a 69%-ot kitevő katolikus és régi magyar lakosréteggel szemben. Czoernig és Pešty a többségnek megfelelően magyarnak mondják a községet ; Šembera 48% szlovákot becsül, az 1880. évi népszámlálás pedig az evangélikusok arányában 31% szlovákot tüntet fel. A szlovák csoport a magyar környezetben azután felszívódott, mert 1930-ig nem találjuk többé nyomát. 1919-ben ugyan 22% szlovák szerepel, ez alkalommal azonban a cseh katonaság tette ki e százalékpontokat. 11 3 A húszas években végül szlovák telepítés történt a községben és ezek az új telepesek adják az 1930 és 1938-ban kimu10 9 Kőrösy József II. K., 43. o. 11 0Deménden 1919-ben cseh katonaságot írtak össze, miáltal a szlovákság 51%-ot tett ki ; ez az összlakosság számának alakulásából tűnik ki. 1910-19-21-ben az összlakosság 724, 1.460, 848. 11 1A hontmegyei szlovák és evangélikus Kiscsalomjáról, Udvarnokról és Teszérről. Kőrösy adata, 1. II. K., 31. o. 11 2 Fényes német kisebbséget is tüntet fel. Pestynél tényleg olvashatjuk, hogy átmenetileg tartózkodott a községben egy német csoport, de ez előbb volt. 11 3 1910-ben 691, 1919-ben 816, 1921-ben 687 lakó, 1919-ben aránytalanul sok férfit írtak össze és a szomszédos Deménden is volt katonaság. 4* 51
