Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)

A nagysurányi szlovák félsziget

V. dr. harmadik zónáját az 1773 évi »Lexicon universorum Regni Hungáriáé locorum populosorum« alapján állapítja meg. Három helyen sorol fel itt újabb községcsoportokat, amelyek szerinte ugyancsak függvényei a nagysurányi szlovák félszigetnek. Az elsőt Komárommegyében, Érsekújvár alatt,a másodikat Esztergommegyében, a harmadikat Barsmegyében a Garam-völgyben. A három községcsoport közül a középsővel végezhetünk a leghamarább. Itt négy községet említ : Aradot, Gyivát, Sárkányfalvát és Bélát. A községek nem érintkeznek az eddig tárgyalt területekkel és így V. dr. szerint is szigetet alkotnának az általa felsorolt területtől délre. A négy helység a Lexicon — e kétségtelenül legjelentősebb és általunk is állandóan hivatkozott forrás — szerint valóban szlovák. Arad azonban a Lexiconban praedium — puszta és nem község. Lakossága tehát szlovák uradalmi cselédség lehetett, mely ezen minősége folytán nem jelenthetett állandó lakosréteget. A puszta nem szerepel a további forrásokban sem mint önálló egység és része Kisújfalu színmagyar községnek. Arad egyébként a másik három faluval sem függött össze és így egészen különálló apró sziget lett volna, ha önállóan vehetnők számba. A környező községekhez viszonyítva G\áva is aránytalanul kis falu, ami nyilván későbbi településre vall. Gyiva és Béla már Korabinskyvel kezdődőleg mindig magyar ; Sárkányfalva Korabinskynél még szlovák, Fényesnél már magyar-szlovák, azontúl ugyancsak mindig magyar. Még 1930-ban is csak szlovák töredékeket mutattak ki a három faluban (20, 7 és 18%-ot). Gyiván 1919ben szerepel még egyszer 21% szlovák, de két évre rá 1921-ben ismét csak egyetlen szlovákja volt.

3

0 A másik két községcsoport községei jórészt szlovák telepesközségek, melyek mag3<

Tar környezetbe telepíttetvén, ott feltartóztathatatlanul elmagyarosodtak. A komáromi csoportban Bagota, Ógyalla, Újgyalla, Imely és Kurtakeszi közül a két utóbbi, a barsiban Barsendréd, Alsóvárad és Zsemlér közül Barsendréd és Zsemlér. Az előbbi csoport nem ér össze V. dr. első két zónájával, hanem azoktól délre terül el úgy, hogy Kurtakeszi a másik négy községtől még külön elválasztott szigetet képez. A barsi csoportban Barsendréd és Alsóvárad Alsópéltől élesen kiugró félszigetet alkot, Zsemlér pedig tőlük elválasztott sziget. Látható, hogy mindezen faluk mélyen be vannak ágyazva a magyar etnikumba. Pestynél olvashatjuk ; Imely : a sok háború folytán a magyarság erősen megfogyatkozott és helyükre szlovákok költöztek ;

3

1 Kurtakeszi : 1700 és 1740 között az itteni Baranyai nevezetű földesúri család trencsénmegyei birtokáról szlovák jobbágyokat telepített ide ;

32 Barsendréd : a 18. század első éveiben a helybeli birtokosoK kiüldözték a református magyar lakosságot és helyükbe szlovák vidékről származó cselédséget hoztak ; Zsemlér : hajdani református lakossága, üldöztetésnek volt kitéve, négyen áttértek a katolikus vallásra, a többiek elköltöztek ;

3

3 a garamszentbenedeki apátság körlevél útján toborzott új lakosságot birtokairól, a község így szlovákosodott el. 3

0 Bélán 1919-ben cseh katonaságot írtak össze, miáltal a szlovákság 52%-ot tett ki ; ez az összlakosság számának alakulásából tűnik ki. 1910-19-21 : az összlakosság 535-1.172-601. 3

1 A község egyötöde ma is református, négyötöde r. katolikus. 3

2 Hostináról (Hadas) és még néhány trencséni és felsönyitrai faluból. 3

3 A hontmegyei Szokolyára és a szomszédos Vámosladányra és Kisóvárra. 20