Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
A nagysurányi szlovák félsziget
A négy telepesközség a környező magyar etnikum nyomása alatt hamarosan magyarosodásnak indult ; ezt a népszámlálásokat megelőző adatsoraik világosan bizonyítják. 3 4 De egyéb adatok is állnak e tekintetben rendelkezésünkre : Imely például 1850-ben visszautasító hangon küldte vissza az akkor megindított propagandisztikus szlovák nacionalista újságot. 3 5 Zsemléren megbízható helyi közlés szerint 1864-ben már minden férfi beszélt magyarul. 3 6 Legjobban azonban népszámlálási eredményeik sorozata bizonyítja, hogy 1930 évi adataik mennyire mesterségesek : 1880 1890 1900 1910 1919 1921 1930 1938 Imely .. .. i — 0 — 3 10 — 3 - 34 - 54 1% szlovák Kurtakeszi 9 — 0 — 4 0 — 0 — i - 51 4% » Barsendréd .... 4 il — 15 15 — 10 - 33 10% » Zsemlér .... 27 24 3 3 28 — 22 - 53 1% » A komárommegyei községcsoportban még Üjgyalla is újabb telepítésű község. A Csuzy nevü földesúri család telepítette szlovák jobbágyokkal a 17. század végén. 37 Ez a szlovák sziget megtartotta szlovák jellegét, mert 1900-ig mindig szlovák. 1910-ben és a két első cseh-szlovák népszámláláson átmenetileg magyar többségű volt (89-75-71% magyar), 1930 és 1938-ban azonban ismét szlovák (95-58% szlovák). Üjabb adatai arra mutatnak, hogy Üjgyalla sem tudja magát kivonni vidékének természetes nemzetiségi hatása alól. Ógyalla curiális helység volt, hová a török idők után számos szlovák zsellért hoztak. Bagotán a Rákóczi-féle szabadságharc után a református jobbágyok helyére részben szlovákok kerültek. Fényestől kezdve mindkét helység megszakítás nélkül elhatározóan magyar többségű (Ógyalla: Šembera 1J 3 szl., cseh-szlovák népszámlálások 2-26-43% szl., Bagota: Šembera 10% szl., cseh-szlovák népszámlálások 3-30-35% szl.) 3 8 A barsi községcsoport harmadik helységéről Alsóváradról Petrov is azt állapítja meg, hogy a Lexicon-beli adata elszigetelt. 3 9 1828-ban Nagy Lajosnál 91 %ban református, ami valóban valószínűtlenné teszi a Lexicon közlését. Csakis magyar adatai vannak (1919—21 : 9 és 13% szl.), 1930 ban teljesen valószínűtlenül ugrik fel állítólagos szlovákjainak aránya 38%-ra. 34 Lex. Kor. Fény. Czoer. Pes. Šem. Imely szl. szl. m. m. m. szl. % szl. Kurtakeszi szl. szl. szl. m. m. szl. m. szl. — Barsendréd szl. m. m. szl. m. szl. m. 179=35% szl. Zsemlér szl. szl. m. szl. m. szl. m. 205 = 68% szl. 3 5 L. Steier Lajos : A tót kérdés. 38. o. 3 4 Kőrösy József II. K., 17. o. 3 7 L. Magyar Statisztikai Szemle. 1927—2. sz. Dr. Edelényi-Szabó Dénes: Komárom megye felekezeti és nemzetiségi viszonyai a mohácsi vésztől napjainkig. 3 8 Ógyalla és Bagota régebbi adatait 1. szintén Edelényi-Szabó fenti tanulmányában. — Bagotán jelenleg is 28% református él (Ógyallán 5%). — Petrov Bagota Lexicon-beli adatát elszigeteltnek mondja (Příspěvky . . . 307. o.). s® Příspěvky . . . 307. o. 21
