Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
A nagysurányi szlovák félsziget
volt, csupán az evangéliumot olvasták fel szlovákul is. De ez is már régen megszűnt. A felnőtt katolikusok mind tudnak szlovákul, a 12 éven aluli gyermekeknek kb. 20%-a nem. Az otthoni nyelv hol szlovák, hol magyar — mindenki beszél magyarul, — mégis a családok több mint 50%-ánál főképpen szlovák. Nagyölved klasszikus példája annak, hogy egynémely falu mily nehezen magyarosodik.« — Közben 200 éven keresztül a község minden adata színmagyarságát mutatja (csupán Czoernignél van szlovák kisebbség) ; a népszámlálásokon az 1919 és 21 évi cseh-szlovák számlálásokat is beleszámítva, legtöbb szlovákja volt 1890-ban : 9%. Képtelenség az ilyen réteget szlováknak minősíteni, elvégre a cseh-szlovák számlálásokon igazán alkalmuk lett volna szlovák öntudatukat megvallani, de még 1930-ban sem tudtak itt több mint 21% szlovákot összeírni. Farnad múltjában is kétségtelenül vannak szlovák vonatkozások, szlovák többségi adata azonban egyetlen sincs. Úgyszintén Csúznak sem, hol Czoernig mellett csak Fényes említ még »egynéhány tótot«. 26 Legjobban látjuk, hogy az öt község mennyire magyar, ha a Šembera-féle és 1930-as adataikat megnézzük : Egészen másként áll a dolog a hatodik községgel, Kurallal. Pestynél, illetve Kőrösy Józsefnél 2 7 tudjuk meg, hogy magyar református lakosságát az itteni földesúr 1711-ben eltávolította és helyükre a felsőnyitrai Kinorányból, Nagytapolcsányból és Vesztenicről, valamint a pozsonymegyei Búrszentmiklósról hozott szlovák katolikus telepeseket. A község adatai szerint végig megmaradt szlovák szigetként (1890-1910 : 84-88-87%, 1938 : 58% szl. 2 8). Rá kell mutatni, hogy nem praktikus szlovák részről Czoernig nyelvhatárára hivatkozni a nagysurány-nyitrai szakasz nemzetiségi egyensúlyozásának kérdésében. Mert Czoernig nemcsak a szlovákok kimutatásával hatolt le igen mélyen délfelé, hanem ugyanakkor ellenkező irányban a magyarság telepeit is rendkívül messze tolta fel észak felé. A magyarság nála — persze ugyancsak tévesen Felsőszelezsényig, Aranyosmarótig, Kistapolcsányig s a két városka felett Keresztúrig és Ebedecig nyúlik fel, azonkívül a vegyes terület belseje is magyarabb, mint az egyéb forrásoknál. 2 9 Ügyhogy ezen Czoernig által kiterebélyesített egész vegyes vidéket két felére osztó választóvonal meglehetősen magasan futna. 2 6 Farnad —Fényes, Czoernig, Pesty : m. szl.; 1880—1921: Farnad 15-3-12-5-9-20% szl., Csuz 10-8-13-6-4-4% szl. 2 7 A Felvidék eltótosodása. I. K., 41. o. 2 8 1880-ban tévesen 91% m. és 1% szl. 2 9 70. o. : »... die rein oder vorwiegend magyarischen Districte von Vičap und Egerszeg an der Neutra bis Szelezsény, Kisfalud und Kalász und von Gross-Emoke bis Klein-Máňa im Unter-Neutraer, das gleiche Gebiet von Hostje bis Aranyos-Maróth im Barser Komitate.« Šembera Csúz 1/ i szl. 21% szl. 21% » 23% » 24% » 45% » 1930 Nagyölved nem említi Farnad x/ 3 szl. Nyir nem említi Málas 66 szl. == 13 % 2' 19
