Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
A nagysurányi szlovák félsziget
Lex. Kor. Fény. Czoer. Pes. Kern. Népszám. 1880—1938 Óhaj m. m. m. szl. m. szl. m. szl. 63-21-36-50- 6- 4- 1-16% m. 32-75"63-4 8"94-94-98-84% szl. Űjlót m. m. szl. m. m. szl. m. szl. 30-28-24-41-15-21-17-26% m. m. m. szl. m. m. szl. m. szl. 68-70-76-59-85-77-83-72% szl. Fajkürt ... Kisbaŕomlak Komáromszemere .. Komáromcsehi .... szl. szl. szl. szl. szl. szl. szl. szl. m. szl. szl. m. szl. m. szl. m. szl. m. szl. m. szl. szl. m. szl. 10% szl. Va szl. szl. 74 SZÍ63-97-73-86-11-17- 7-64% m. 34- 2-26-12-87-80-91-29% szl. 29-19-58-63-86- 5- 1-23% m. 66-78-41-35-14-92-99-77% szl. 26-22-17-13-97-34- 6-61% m. 65-74-79-87- 3-64-90-38% szl. 38-39-55-18-46-63-24-60% m. 57-60-45-81-54-36-75-40% szl. Kolta . , szl. szl. szi. m. m. szl. m. 7» szi45-62-76-69-78-47-20-83% m. 46-36-23-30-21-48-74-16% szl. Jászfalu ... szl. szl. m. szl. szl. szl. m. szi. 15-20-54-77-53-39-13-45% m. 75-77-46-23-47-57-82-48%, szl. Aki a községek adatsorozataiból olvasni tud, megállapíthatja, hogy azok több kategóriára oszlanak. Kiindulási adatok a Lexicon és Pesty közlései. Pesty' tudniillik pontosan elmondja, hogy Jászfalu és Komáromszemere magyar lakossága a török időkben elpusztult, vagy szétszéledt és helyükbe az északi vidékről — Komáromszemerére Miava vidékéről — szlovák telepesek jöttek. Óhaj, Fajkürt és Kolta pedig curiális községek. A három utóbbi helységben — mint az ilyen községekben gyakorta — a magyarság nem volt állandó számszerű fölényben, de nemzetiségi jellegüket a magyar nemesi birtokosság határozta meg. Koltán és Faj kürtön a községek jellege napjainkig megvan, Óhajon a földbirtoklásban történt lényegesebb eltolódás folytán szlovák térhódítás történt (Canonica visitatio 1779 szerint : »a magyar nyelv van túlsúlyban, egynéhány tótajkú kivételével« ; 1850 : 17% magyar). Üjlót és Komáromcsehi vegyes telepítésű (római katolikus és református) községek, hol a két nemzetiség küzdelemben áll egymással. Üjlóton a szlovákok már régebben túlsúlyra jutottak (1850 : 25% magyar) és helyzetüket tartják, Komáromcsehin ellenben a magyarság következetesen előnyomulóban van. Kisbaŕomlak szintén újabb szlovák telepítésű község, mely környezetének nyomása alatt hajlik a magyarosodásra. 1 8 Ezt legfeltűnőbben 1919 évi adata (86% magyar) bizonyítja. Komáromszemere és Jászfalu újabb szlovák telepítések, melyek egyideig tartották új telepeseik jellegét (1. a Lexicon, Pesty, Šembera egyöntetű adatait), végül is azonban kénytelenek voltak engedni környezetük hatásának és menthetetlenül magyarosodásnak indultak, amit a legjellemzőbben 1919 és 1921 évi cseh-szlovák, majd 1938 évi eredményeik bizonyítanak. Erre a községcsoportra semmiképpen sem lehet a tiszta szlovákság jellegét ráolvasni. Adatanyaguk együttesen a magyar talaj- és hatóerő túlsúlyát bizonyítja. E nyolc községből álló községcsoport északnyugat felé Faj kürt, Pózba és Barsbaracska érintkezése útján csat1 8 L. Magyar Statisztikai Szemle 1927—2. sz. Dr. Edelényi-Szabó Dénes: Komárom megye felekezeti és nemzetiségi viszonyai a mohácsi vésztől napjainkig. 16
