Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Jócsik Lajos: Egy városképhez

gyorsot, amelyen Ady jött haza kinti bujdosásából, nyugati nyugtalanságokkal a szívében. Szavamra, izgalom fog el, amikor ez a kérdés merül fel most hirtelen bennem: vajon mire gondolt és mit érzett ebben a pillanatban Ady Endre? Egy órája, hogy vonata Dévénynél bejött a magyar világba, s ő a magyar maradandóság, a pusztaszeri világ ellen való lázadó nyugtalanság hangulatát érezte szívében? Vagy mozdulatlan és megülepedett álladék haláltónak látta akkor a magyar világot, s magát „szép, bátor, büszke" madárnak fölötte? Vagy, amint az újvári állomás hiú dekórumai után kitekintett a vonatablakon és megpillantotta a táj mozdulatlanságában alvó tanyákat, akkor azt érezte, hogy alszik, hogy elaludt az egész magyar világ? Vagy azon nyugtalankodott, hogy magyar ugarra érkezett, ahol „vad indáik gyűrűznek körül"? Ady minden magyar és emberi lázadását el tudom képzelni ebben a pillanatban. Én a paraszti város harmadik osztályának szintjéről néztem az életet, s így egyszerű társadalmi aritmetika szerint még két osztály élt felettünk ebben a vidéki keretben. De ha valaki arra vállalkoznék, hogy felkutassa például az első osztályt, hogy létéről és jellegéről számot adjon, szociografikusán megfogva a problémát, zavarba kellene jönnie menthetetlen. Mert az az első osztály nem élt ebben a vidéki keretben. Vagy, hogy pontosabban szóljunk, annak a társadalmi keretnek, amely ezen a tájon alakult, nem volt első osztálya, sem feudális, sem polgári értelemben, annak ellenére, hogy az egész város tudatában, az alsóbb osztályok társadalmi diszciplínájában, az egyéni tudatokban, előkelő és tisztelettel övezett helyek tartattak fenn a társadalmi első osztály elemeinek. Ennek a városnak miniatűr társadalmát minden nagyobb összefüggésből kiszakítva, önmagában véve, nem hasonlíthatjuk a gúlához a szociológiai példázat szerint, melynek záróköve a társadalmi fent boldog népe, az első osztály, amely alatt a társadalom szerkezetében az alsóbb osztályok foglalnak helyet. Ennek a városnak társadalma önmagában véve csonka gúlához hasonlít, melynek nincsen záróköve. Valaha volt. Mert hisz még áll itt az „uraság háza", a feudális idők emlékeképpen, az uraság azonban a város társadalmi életéből régen kiesett. Magam még mindig elmondhatom petőfies kérkedéssel, hogy élő grófot még alig láttam, s még élő gróffal nem beszéltem. S az újvári ember egyáltalán alig látott. A társadalmi első osztály, a feudális földbirtokosság és a modern burzsoá, a polgárság, nem vett részt közvetlen jelenlét formájában a város társadalmának életében. Fő 189