Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Vájlok Sándor: Mátyusföld

pénzben és földben. Fejedelemsége a Morvától egészen a gömöri határokig terjedt, délen pedig alig tudta hatalmi vágyát megzabolázni a Duna. Kortársai Mátyusnak becézték a folytonosan konspiráló urat, a korszak leghivatottabb történetírója pedig azt írja róla, hogy erőszakos s kíméletlen ember volt. Trencsénben fejedelmi udvart tartott külön tárnokmesterrel, kancellárral és nádorral. Királynak elismerte Vencelt, magyar néven Lászlót is. Később Károly Róbertet is, de engedelmeskedni egyiknek sem volt hajlandó. A hűségeskü és az adott becsületszó nem kötötte. Lelkiismeret-furdalás nélkül rabolt ki klastromokat, zárdákat, és tulajdonított el várakat a királyi vagyonból. A pápai követ kiátkozását semmibe sem vette, és ezentúl tüntetőleg princepsnek, fejedelemnek íratta magát. Büszke hatalmasságát Róbert Károly törte meg a rozgonyi csatatéren, amikor a lázadó Amadékkal egyetemben nagy vereséget mért rá. Sokaknak talán különösnek tűnik fel, hogy épp a kis-dunai háromszög vette fel a báró nevét a csaknem fél Szlovenszkót kitevő birodalomból. Az érdekességet fokozza még az is, hogy pont ez a vidék nem tartozott a Csák-nem családi vagyonához, lévén részben királyi birtok, részben egyházi hitbizomány. Csák Máté politikai hatalmának mégis ez a vidék volt az alapja, amely megunva a várispánok és a hajdúk basáskodását, lelkesedéssel csatlakozott a báróhoz, akinél politikai szabadságot kapott, pénzt és földet. Büszkén hirdette magát Mátyus népének, és ezt a földet még akkor Mátyusföldnek tartotta, amikor Csák hatalmát lenyeste a király, és a saját várába száműzte. A név a mai napig megmaradt, hirdetve a vidék népének társadalmi érettségét s politikai képességeit. A Mátyusföld azonban jóval idősebb Máté bárónál. Arról ugyan nem tudunk, hogy az avarok laktak volna itt, de a Vág neve mutatja, hogy a magyarok előtt ez már nem egy germán eredetű törzsnek volt a legelő területe. Valószínűleg a svébeknek. A magyarság a IX. sz. végén telepedett itt le, tehát még a honfoglalás elején. A Kis-Duna és a Vág torkolata egészen a Modor—Nyitra vonalán lakozó szlávokig a Huba és Szoárd törzseknek volt a szállása. A nemzetség török személynevei a szállások névadói; a Zobori oklevélben, amely 1113-ból kelt, megvan már a mostani községek nagy része. így Kürt, ami hólavinát jelent, Nyék, gátat, továbbá Negyed, Farkasd, Megyer. A XIV. században már a mostani állomány 90%-a megvolt, újabb községek tehát az utolsó 6 század alatt nem képződtek. Csák Máté 3 évtizedét kivéve békés királyi jobbágyok, papi tizedesek művelték ezt a földet, mindig beszolgáltatva az udvarnak a gyümölcsöt és halat, amelynek kiválóságáról Kálmán 154