Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Schöpflin Aladár: A Felvidék a magyar irodalomban

vármegyénkint születésük, iskolázásuk és haláluk helye szerint a magyar írókat. Nézzük ebben a felvidéki helyeket, és meglepetve látjuk, hogy majdnem minden nevezetesebb írónk iskolázott, vagy élt a Felvidék valamely helyén. Pozsonyban a táblázat szerint 16 hírneves magyar író járt iskolába és 23 élt hosszabb-rövidebb ideig, Nyitra városában 4 tanult és 8 élt, Nógrád 9 írót adott az irodalomnak, köztük olyan nagyságokat, mint Kármán, Madách, Mikszáth. Gömörben heten születtek és öten éltek gyermek- vagy felnőttkorukban, Hontban, főleg Selmecbányán hatan jártak iskolába, köztük Petőfi és Mikszáth, Nyitra megye 12-nek adott otthont, Sáros szintén 12-nek, Szepes 8-nak. És el lehet felejteni a Felvidéket annak, aki olvasta Mikszáth Kálmán műveit? Ő a déli Felvidék tipikus írója. Rajzaiban, elbeszéléseiben ezek a tájak elevenednek meg a maguk szelíd szépségében, a kanyargó kis patakok, messze kéklő nagy hegyek, gabonatábláktól színes domboldalak, kedves kis falvak öreg templomukkal. Büszke kurtanemesek hajtatnak versenyt jó lovaikkal, egyszerű, bólcs beszédű palóc parasztok vezetik ökröcskéiket, kedves szlovák atyafiak beszélnek egymásnak kísérteties történeteket. Az író elvisz a hegyi városokba is, Selmecre, Besztercebányára, Rimaszombatba, sőt messzebb, a Szepességbe is. A Felvidéknek különösen középső része feltárul — aki olvasta Mikszáthot, az úgy ismeri ezt a jellegzetes tájat és népét, mintha ott járt volna. Azt a sajátságos magyar—szlovák világot, a hangját, légkörét, szellemét örökre lerögzítette Mikszáth. És ő hozta be az irodalomba a szlovák parasztot, falusi és kisvárosi kisiparost, a félszlovák, félmagyar kisintelligenciát. Nagyobb szeretettel és megértéssel aligha írt róluk szlovák író. * Komárom sohase tartozott a Felvidékhez, földrajzilag a Kis-Magyar Alföldhöz tartozik, művelődési kapcsolataiban a Dunántúlhoz, etnografikailag a tiszta magyar Csallóközhöz. Lakosságában sohasem volt az a hármas vérkeveredés és művelődési kölcsönhatás, amely a Felvidék legjellemzőbb arcvonása. A régi világban a tipikus komáromi foglalkozásokat a Duna, s a Bécs és Magyarország belseje közti középponti fekvés teremtette meg: gabonakereskedelemből, szállításból és fuvarozásból élt és gazdagodott a város. Ezt a ma már eltűnt állapotot Jókai örökítette meg az irodalomban. Az ő emberi és írói magatartása egészen más, mint a felvidékieké, de más, mint az alföldieké is. Ha nagyon tudósán akarnók magunkat 140