Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Schöpflin Aladár: A Felvidék a magyar irodalomban

tokról mond, az nem más, mint stílusforma: a romantikusok kedvelte kontraszt — hogy annál jobban dicsőíthesse az Alföldet. Megismerni a „zordon Kárpátokat" volt alkalma már selmeci diákkorában, s alig hihető, hogy szívét ne illette volna meg az ősi bányavárost környező hegyek szépsége. Később, már mint népszerű költő bejárta a Felvidék nagy részét, járt Gömörben, ahol táblabírónak választották, Lőcsén, Késmárkon, s Eperjesen egy hónapot töltött Kerényi Frigyesnél. Ne látott volna ezen az útján a hegyvidéken olyat, amivel később képzelete eljátszott volna? Mindenki ismeri epeijesi tartózkodásának kedves költői epizódját: Az erdei lak körüli versenyt közte, Tompa Mihály és Kerényi Frigyes közt. Nem nagy esemény ez irodalmunkban, a három vers egyike sem tartozik költője nagy művei közé, de egy szempontból érdekes: mint a magyar biedermeier egyik enyhén érzelmes, stílszerű jelenete. A három versenyző közül Tompa valóban a Felvidék gyermeke, gömöri kisiparos ivadék, aki majd egész életét a Kárpátok szelídebb tájain, Zemplénben, Gömörben, Abaújban töltötte. Természetszeretetét, mely legszebb verseire ihlette, ezek a tájak ihlették, s verses mondáinak témáit, elbeszélő költészetének alakjait ezek népének köréből vette. Benne a hegyvidéki magyar kálvinista nép típusa kapott költői kifejezést. Kerényi pedig, az eperjesi német család fia, aki magyar költő lett, nem a felvidéki népek testvéri összetartozásának példája-e? * Amit a Felvidék urbánus szelleméről mondottunk, az talán legjobban Kármán József szellemét formálta. Losoncról jött, s korán megszakadt életével, írói magatartásával az európai szalonember eszményét igyekezett megvalósítani. Előtte egy művelt formák között, finoman élő jövőbeli magyar társadalom lebegett. Annak számára próbált elegáns társalgási nyelvet teremteni, s a Fanni hagyományai példát akart adni egy ilyen társaság ízlése szerinti irodalomra. Társadalomfejlesztő elgondolásai, melyeket A nemzet csinosodása című tanulmányában fogalmazott meg, a maguk nemében ma is értékes szempontokat adnak. Vele a Kárpátok déli lejtőinek magyarsága lépett be az irodalomba. * Pintér Jenő képes irodalomtörténetének végén táblázatba foglalja 139