Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Schöpflin Aladár: A Felvidék a magyar irodalomban

külföldről behozott könyvek révén beszűrődött. Saját irodalmi szellemük legfeljebb csekély számú és kisebb jelentőségű tájnyelvi írásra szorítkozott. A magyar nyelvű irodalomnak már a török hódoltsági időkben kifejlődött a saját egyéni szelleme és hangja. Tinódi már a török idők első szakában hordozta végig lantját az egész országon, prédikátorok magyar nyelven vitáztak és keresték az ország romlásának okait, széphistóriák érzékenyítették a női szíveket. És a Felvidéken szólalt meg először a magyar líra hangja — magyar nyelven és magyar ritmusokban, európai szellemben, Balassi Bálint ajkán, különleges magyar vitézi lovagiassággal. Gazdag és sokszólamú líra ez: bizonyítéka a felvidéki magyar urak magasrendű műveltségének a XVI. század második felében. Eredeti magyar, sőt népköltészeti elemek mellett megvan benne a humanisztikus műveltség erős hatása is, nemcsak a latin nyelvű költészeté, hanem Petrarca olasz stílusáé is. És Balassi szelleme tovább él felvidéki utódaiban, Rimay Jánostól kezdve a kuruc költészet névtelen költőinek daláig. Azt lehet mondani, ez volt az első magyar költői hagyomány: Balassi hangját átvették és folytatták több nemzedéken át nála kisebb, de még mindig figyelemre méltó költők. * A barokk korban Nagyszombatot, a soktornyú kisvárost tette a Felvidék műveltségének gyújtópontjává Pázmány Péter messzire látó szelleme. Itt vert gyökeret az ő hatalmas kezdeménye révén a magyar egyetemi gondolat. Magyar, szlovák, német ifjak egyformán élvezték a törzsökös magyar bíboros érsek, a magyar prózaírás első nagy mestere alapítványait, s egyformán belejutottak az európai műveltség varázskörébe. Főúri sarjak és egyszerű parasztivadékok kerültek ki az új egyetem falai közül szerte az országba, a műveltség és a katolikus szellem terjesztésére. Itt vetette meg műveltsége alapjait Zrínyi, a költő, Pázmány gyámfia, mielőtt elindult volna olaszországi tanulmányútjára. És serege a magyar főúri és nemesi inaknak járt a nagyszombati barokk templomok tövében, hogy felszerelődjön a közéleti pályára. Jöttek oda az ország minden tájáról, de természetesen legtöbben a Felvidékről, várakból, kastélyokból és falusi kunyhókból. Nagyszombatból áradt ki a tudományos műveltség szelleme az országra mintegy száz éven át, amíg az egyetemet Mária Terézia át nem telepítette Budára. Nagyszombat szelleme tulajdonképpen Pázmány Péter szellemét jelenti, amely ott lebeg az egész kor felett. Az irodalomra nézve legnagyobb eredménye a magyar prózai stílus kialakulása nemcsak a nagy 134