Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Szombathy Viktor: Rimaszombat

összebeszélt volna a Titkok Tudójával, s a rimaszombati kémények felé irányította volna a gólyákat, hadd tegyék erre a friss talajra, üde környezetbe új vendégeit ennek a világnak. Mert Rimaszombatban látta meg az első napsugarat az első magyar szobrász, Ferenczy István, és itt született a legszebb magyar allegóriák költője, Tompa Mihály. Hogy a galéria teljesebb legyen: az első, nagy magyar ötvösművész, Szentpétery József és a nyolcvanas évek érdemtelenül elfeledett beszélyírója, a kisfaludysta Bodon József. Még nem teljes a névsor: Rimaszombaté a tudós professzor Hatvani István, aztán Berecz Károly, Petőfi barátja. Mondjuk-e el, hogy Petőfi táblabírósága is gömöri, s hogy Rimaszombatban oktatta művészetére Izsó Miklóst Ferenczy István? Rimaszombat mellett született a negyvennyolcas idők egyik vitéz tábornoka, Kmetty János. A városka ezt a sok híres embert megbecsülte, s a reáháramlott dicsőséget nemes szerénységgel viselte. író, szobrász, ördöngös tudós, katona, műiparos: a Rima-parti városka gazdagon ontotta a tehetségeket. A levegőjében volt valami termékenyítő, gazdagító, a levegőjében, a Rima susogásában, a szabadkai erdő illatában. Már 1270-ben emlíük okleveles Rima-zumbath városát, van egy szép mondánk is, amely szerint az éppen arra járkáló okos Zsigmond király adta neki a Rimaszombat nevet, szombati napon lévén a folyócska partján népes vásár. A tatárpusztítás után hét falu egyesült várossá, mint a kalocsai érsekség tulajdona. Említsük meg István érsek bölcs rendelkezését. Sarkalatos elv gyanánt mondotta ki, hogy a község papja olyan legyen, aki a nép anyanyelvén beszélni tud. Ezért aztán Rimaszombat papja mindmáig csak magyar lehetett. A csehszlovák állam ugyan ebbe a kérdésbe is bele akart nyúlni, hála Istennek azonban, kevés sikerrel. Rimaszombatot elmagyartalanítani nem sikerült, pedig a legutóbbi népszámlálás már ötvenszázaléknyi szlovák lakost mutatott ki. Ez a szám, tudjuk, korántsem hiteles. Való igaz azonban, hogy a Rima-vidéki szláv beözönlés igen erős volt, a csehszlovák terv szerint húsz esztendő alatt akarták elszlovákosítani a Rima völgyét. A rimaszombati őspolgár, a kisiparos, a kiskereskedő, a néhány megmaradt szellemi foglalkozású polgár azonban ennek ellenállott, s egyesületeinek védőbástyái mögé menekült. A háború előtt, mint minden megyei városban, itt is úr volt a társadalmi rétegződés. A megyében egyedül Dobsinán tudták megvalósítani ezt a rétegződés nélkül fennálló társadalmi rendszert, ám Rimaszombat, ahol a „megye" erősen uralkodott, már „klikkekre" oszlott, s a megye urai meglehetősen különváltak a polgárságtól. Ez a hiú rétegződés a 119