Neubauer Pál: A jóslat

Első könyv- Marco Polo - II. fejezet: Hatszáz esztendő-egy nap

tott fel. Idegen éghajlatok fenevadjai lakoztak bennük, és a bámészkodó népet, amely az ily látványosságoknak nagyon örült, evvel mulattatták. Amikor nemes gazdám magával hozta a fehér majmot, és a nép az állatról úgy beszélt, mintha tulajdon szemével csodát látott volna, Falieri elhatározta, hogy megtöri a varázst. Addig nem nyugodott, amíg egy napon a Szent Márk téren nagy hűhóval ketrecet állítottak fel. Benne egy fehér majom volt látható. Saját szememmel ugyan sohasem láttam ezt az állítólagos fehér majmot, de különböző, egybehangzó állítások szerint Falieri annak a napnak a reggelén állíttatta fel a ketrecet, mely uram utolsó napja volt. Ennek a napnak estéjén Pietro Boccanerát látták a ketrec előtt; huzamosabb ideig tartózkodott ott. Egyesek azt állították, hogy megvárta, amíg az éjszaka leszáll, és még jóval utána is a ketrec előtt időzött. Az emberek azt is suttogták — és ez szájról szájra járt —, hogy a kísérteties éjszakát, Marco Polo halálának éjszakáját követő reggel a ketrec ajtaját nyitva találták, és a ketrec üres volt. Kézenfekvő és érthető, hogy ebből a tényből Pietro Boccanera bűnösségére következtettek. Azt suttogták, hogy ő nyitotta ki a ketrecet, ő csempészte a majmot Marco Polo házába. Egyébként ezt a véleményem szerint jelentéktelen mellékkörülményt csak azért jegyeztem fel, mert a suttogás nem némult el. Azonban bármennyire is igaz, hogy a fehér majommal való szörnyű és végzetes találkozásom megtörtént, amit rajtam és Maffio Pólón kívül senki sem tud, nem tehetek másként, be kell vallanom, hogy a két, látszólag összefüggő esemény közt semmiféle kapcsolatot nem tudtam felfedezni és szavahihetően megállapítani. Ugyanis úgy történt, hogy amikor abban a helyzetben voltam, hogy a híresztelést közelebbről megvizsgáljam, és kiderítsem, mennyi benne az igazság és mennyi az izgatott fantázia szüleménye, nem találkoztam emberrel, aki Boccanera szerepét és az állítólagos szerep kísérőjelenségeit mint szemtanú minden kétséget kizáró módon el tudta volna mondani. Senkiben sem volt meg a hajlandóság, hogy állításait esküvel bizonyítsa. Mindenki másvalakire hivatko70