Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
Az áttelepítés-elv kibontakozása az emigrációkban
vák" nemzet elméletét, viszont képteleneknek bizonyultak arra, hogy tekintéllyel bíró emigrációs szlovák szervezeteket hozzanak létre. Beneš autonomistáknak nevezte őket, és elítélte minden tevékenységüket. Pl. Vojta Benešhez írt levelében megvető hangon beszél Hodžáról és társairól: „Odahaza az egység iránti törekvés gyorsabb, mint az újsütetű autonomistáknál, Osuský és Hodža uraknál." 1 7 A párhuzamosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a nyugati emigrációknak a kisebbségek felé érvényesülő „türelmi" időszakában a hazai illegális kommunista ellenállási szervezet sem tudott még a magyar kisebbség árulásáról, s Szovjet-Szlovákia híve volt, elutasítva a csehszlovák jogfolytonosságot. Ez akkor reális útkeresésnek látszott, hiszen a Szovjetunió elleni katonai támadásig a Szovjetuniónak nagykövete volt Pozsonyban. 1 8 A londoni emigráció szemléltetett nyilvános irányzata persze nem jelenti azt, hogy a titkos megbeszéléseken nem került volna szőnyegre a megújítandó Csehszlovákia nemzeti kisebbségeinek a kérdése; mert hosszú távon nem volt szó elvek feladásáról a kisebbségek szerepének elítélésében, csupán a váratlan békekötés lehetősége követelte meg a taktikai hangváltást. A fejlődés hullámzását azért kell a háttér magyarázatával érzékeltetni, mert éppen a nemzetközi katonai-politikai erők átcsoportosulásai és fordulatai bizonyítják, hogy a magyar kisebbség elleni 1945-ös jogi norma nem a történelmi előzmények helyi társadalmi terméke, hanem egy nacionalista machiavellista színjátéknak a fedőrendszere: a helyzet maximális és kíméletlen kihasználásának az álcázása. A bizalmas tanácskozások a tartózkodó megnyilatkozások idején is folytak, ezek egyikét jegyezte fel Smutný 1940. március 9-én: „...az a nézet kezd úrrá lenni, hogy a szudétanémet kérdést a németek áttelepítésével kell majd megoldani. Dr. Beneš beszédében kijelentette, hogy a köztársaságban mindenképpen marad bizonyos számú német az állam határai között. Mert három és félmillió németet kitelepíteni nem lehet. Magával a kitelepítés elvével azonban egyetért és számol azzal." 19 Smutný titkár nem titkolja, hogy a kitelepítés elve brit kö56