Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

Az áttelepítés-elv kibontakozása az emigrációkban

rökben is azonnali támogatásra talált, sőt időnként megkísérelték a londoni csehszlovák kormányt ilyen értelemben befolyásolni. Egy Prágába küldött levél szerint: „Minden politikailag befolyásos angolnak az az első kérdése hozzánk, hogy mit akarunk kezdeni a németjeinkkel.

2

0 Smutný jegyzőkönyve szerint egy újabb megbeszélésen 1940. április 5-én Beneš így nyilatkozott: „A magam részéről azt hiszem, hogy Szlovákiában nem kapjuk vissza egészen régi határainkat, de nem is érdekünk, hogy emiatt újból elrontsuk viszonyunkat a magyarokkal. Főleg azért nem, mert így indokolja a.szlovákok viselkedése a múltban és a jelenben."

2

1 Beneš megjegyzésének azért van történelmi súlya, mert a háború után Szlovákiában a „főbűnös" a magyar kisebbség lett úgy az állam szétzúzásában, mint a fasiszta embertelenségben; senki nem tekintette szépséghibának, hogy az elnök 1940-ben még nem tudott a magyar kisebbség kollektív bűneiről, sőt a szlovákok „viselkedését" nehezményezte, nyilván a 120 000 kiutasított cseh személyre célozva. Ugyanakkor a német kérdésben a transzfer körvonalai már kibontakozóban vannak, a megoldási lehetőségeket a britekkel már részleteikben tárgyalják: „A Szudéta-területek kérdésében azonos nézeteket vallunk^ újból a Köztársasághoz kell tartozniok. Azt akarják ugyanis - mint Beneš is megjegyezte hogy mennél kevesebb németünk legyen, vagyis határkiigazítással számolnak. Egészen komolyan felvetik a németeknek az ország belsejéből való kitelepítését."

2

2 1940 februárjában az USA és Németország között a feszültség már napról napra növekedett, ezért Beneš elérkezettnek látta az időt, hogy Roosevelt elnököt tájékoztassa az akkor még Csehszlovák Nemzeti Bizottmány terveiről, szándékairól és elképzeléseiről. Észrevételeit V. Húrban csehszlovák követ útján juttatta el az elnökhöz: „Hangsúlyoztam az egységes csehszlovák állam szükségességét, a határrevíziót Magyarországgal szemben, a ruszinok döntsenek maguk; egyébként ragaszkodunk jogainkhoz, a szudétanémeteket kisebb határkiigazításokkal vissza kell csatolni. Elvben elfogadjuk a föderá57