Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A népbíráskodás

ban, hogy a szlovák értelmiség - a felsőbb utasítás ellenére ­nem vállalta a magyar állampolgárságot. Elment önként a tanítók túlnyomó része, a közigazgatási értelmiség és a telepes földművesek egy része. Jellemző, hogy szlovák ügyvéd csak egy maradt az átadandó területen.) 4 0 A valótlan hírek terjesztése háború utáni örökség; ma azért veszedelmes, mert olyan személyek is vállalják a tudományos manipulációt, akik történelmi szerepüknél fogva a helyzetis­meretben tekintélynek számítanak. Például dr. Dániel Okáli, az 1946. év áttelepítési kormánybiztosa, a csehek és szlovákok százezreinek dél-szlovákiai elűzéséről tudott 1968 tavaszán 41 De nem józanodott ki 1969-ben sem, amikor a Nemzeti Bizottságok lapjában a Národné Výboryban mindezt további valótlansággal kibővítve megismételte, azt állítva, hogy Szlo­vákia egyharmadát csatolták 1938-ban Magyarországhoz, hogy a szlovákok és csehek százezreit űzték ki hazájukból, hogy a Horthy-hadseregbe is a szlovákok százezreit soroztat­ták be és hajtották vágóhídra 4 2 Hogy a különleges történelmi massza szilárd egésszé legyen kotyvasztható, a Národné Výbo­ry cikkírója helyesli az általános kitoloncolás programját, a tömegdeportálást pedig „toborzásként" törvényesíti. A háború utáni megtorló hangulat megérthető lenne: ami elfogadhatatlan, az a tévedések erőszakolt konzerválása, és a valótlanságok mai történelmesítése. Cseh területeken a néme­tek elleni bosszúállás vágya sokkal vérszomjasabb volt, mint a tömegek magyarellenessége Szlovákiában. Ezért volt szükség a szlovákiai közvélemény nacionalista manipulálására. Cseh területeken viszont a szenvedélyeket inkább csillapítani kellett, ezt egyesek észre is vették, és nemtetszésüknek kifejezést adtak. A háború utolsó szakaszában a cseh közvélemény úgy képzelte a forradalom eljövetelét, hogy a cseh nemzet hazai ellenségeivel egy népfölkelés fog leszámolni, a német lakosság pedig amúgy is elmenekül. Egyik lehetőség sem következett be, aminek több oka volt, leginkább az, hogy a befejezett tények elkövetésére az események rohanása miatt nem volt idő, a német lakosság­nak sem volt ideje a helyzet megfontolására; de azt is meg kell 296

Next

/
Oldalképek
Tartalom