Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A népbíráskodás

jegyezni, hogy bízott azokban a meghirdetett elvekben, ami­kért a szövetségesek harcoltak. így a lincselés elmélete kényte­len volt átadni helyét a bírói és közigazgatási eljárásnak. Dr. Kokeš parlamenti képviselő 1947. június 10-i beszédében saj­nálkozott a rövid úton való elintézés módszereinek elmaradása miatt: „Mi, akik a megszállást idehaza éltük át, azt hittük, hogy a forradalom az árulókat és német segítőtársaikat likvi­dálni fogja." 4 3 Cseh területeken a bíráskodás formája nem felelt meg egé­szen a politikai megtorlás szellemének. A kommunista Tvorba hasábjain dr. J. Štěpánek foglalkozott a népbíráskodással, kifogásolta a bíráskodás eszmei tartalmatlanságát, de a szlová­kiai nemzetiségi fonákságot ő sem veszi észre: „Alapjában véve: az új köztársaság átvette a München előtti köztársaság bíráskodási rendszerét, miután úgy látszott, hogy sok bírónak a megszállás alatt tanúsított megfélemlíthetetlen ellenállása elegendő biztosíték lesz arra, hogy a bírák a nép követelése szerint fognak ítélkezni. A nép várakozása azonban nem telje­sült. Bebizonyosodott, hogy a bírók egy része nem érti a kor parancsát, olyan ítéleteket hoz, melyek polgáraink számára érthetetlenek... Ha a mi politikai pereinket más államok perei­vel hasonlítjuk össze, Franciaországéval, vagy a Szovjetunióé­val, ahol már a háború idején is indítottak perekét háborús bűnösök ellen, láthatjuk, hogy a mi bírói ügykezelésünk képte­len volt a politikai perek megszervezésére. Mert a politikai pernek más a célja, mint a bünpereké, politikai perben nem­csak egy bűnös személy fölött ítélkeznek, hanem egy mozga­lom és ideológia fölött is, melyből a vádlott cselekedetei kinőt­tek." 4 4 A polgári pártok képviselői nem lelkesedtek a politikai pere­kért; „Á politikai per a jog és az igazság ruhájába öltöztetett hatalmi aktus, a vád többnyire homályos, nem érvel világos fogalmakkal. Szókratész perében az volt a vád, hogy megront­ja a fiatalságot. A francia forradalom idején kitartóan érveltek a haza és a nemzet elárulásának a fogalmával. Azóta is napja­inkig az árulás lett a hivatalos megfogalmazása a politikai 297

Next

/
Oldalképek
Tartalom