Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A népbíráskodás
jegyezni, hogy bízott azokban a meghirdetett elvekben, amikért a szövetségesek harcoltak. így a lincselés elmélete kénytelen volt átadni helyét a bírói és közigazgatási eljárásnak. Dr. Kokeš parlamenti képviselő 1947. június 10-i beszédében sajnálkozott a rövid úton való elintézés módszereinek elmaradása miatt: „Mi, akik a megszállást idehaza éltük át, azt hittük, hogy a forradalom az árulókat és német segítőtársaikat likvidálni fogja." 4 3 Cseh területeken a bíráskodás formája nem felelt meg egészen a politikai megtorlás szellemének. A kommunista Tvorba hasábjain dr. J. Štěpánek foglalkozott a népbíráskodással, kifogásolta a bíráskodás eszmei tartalmatlanságát, de a szlovákiai nemzetiségi fonákságot ő sem veszi észre: „Alapjában véve: az új köztársaság átvette a München előtti köztársaság bíráskodási rendszerét, miután úgy látszott, hogy sok bírónak a megszállás alatt tanúsított megfélemlíthetetlen ellenállása elegendő biztosíték lesz arra, hogy a bírák a nép követelése szerint fognak ítélkezni. A nép várakozása azonban nem teljesült. Bebizonyosodott, hogy a bírók egy része nem érti a kor parancsát, olyan ítéleteket hoz, melyek polgáraink számára érthetetlenek... Ha a mi politikai pereinket más államok pereivel hasonlítjuk össze, Franciaországéval, vagy a Szovjetunióéval, ahol már a háború idején is indítottak perekét háborús bűnösök ellen, láthatjuk, hogy a mi bírói ügykezelésünk képtelen volt a politikai perek megszervezésére. Mert a politikai pernek más a célja, mint a bünpereké, politikai perben nemcsak egy bűnös személy fölött ítélkeznek, hanem egy mozgalom és ideológia fölött is, melyből a vádlott cselekedetei kinőttek." 4 4 A polgári pártok képviselői nem lelkesedtek a politikai perekért; „Á politikai per a jog és az igazság ruhájába öltöztetett hatalmi aktus, a vád többnyire homályos, nem érvel világos fogalmakkal. Szókratész perében az volt a vád, hogy megrontja a fiatalságot. A francia forradalom idején kitartóan érveltek a haza és a nemzet elárulásának a fogalmával. Azóta is napjainkig az árulás lett a hivatalos megfogalmazása a politikai 297