Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A lakosságcsere-egyezménytől a békekonferenciáig - 1946

úr a magyar demokráciáról is beszélt... Akik ezer évig terrori­zálni tudták a Tátra-vidék dolgozó népét, azok nem beszélhet­nek emberi jogokról mindaddig, amíg ezt a történelmi bűnt föl nem számolják, és bitosítékot nem adnak, hogy ilyen törekvé­sek színvonalára többé nem süllyednek le. Magyarország azonban a revizionizmus föltámasztásával az ellenkezőjét cse­lekszi." 5 2 1946. augusztus 24-én VI. Clementis szintén olyan vádakat sorakoztatott fel, amiknek felülvizsgálásával máig is adós a történetírás: „Bizonyító anyagokat terjeszthetnénk be arról (fényképeket, jegyzőkönyveket), hogy milyen sorsa volt csehek és szlovákok tízezreinek, akiket kiűztek Szlovákia déli területe­iről Horthy Magyarországának fasiszta alakulatai." 5 3 Clemen­tis nyilván csak a jegyzőkönyvek és fényképek százait tudta volna előterjeszteni. Szeptemberben a vita már a transzferkérdés körül folyt. Bedel-Smith az USA kiküldötte szeptember 9-én kijelentette, hogy az Egyesült Államok küldöttsége meg van győződve arról, hogy a békeszerződésbe nem iktatható be polgári lakos­ság erőszakos kitoloncolásának az elve, majd határkiigazítást javasolt, kétoldali kölcsönös megállapodást a kisebbségi kér­dés ilyen értelmű megoldására. A magyar kisebbség kitoloncolásáról a vita szeptember 16­án kezdődött meg. A csehszlovák javaslat indoklását dr. VI. Clementis külügyi államtitkár fejtette ki; érveléseinek lényege a magyar kisebbség kollektív bűnösségének hangoztatása volt. A történelmi tényeknek célszerűségi szempontok szerinti átfes­tésével, eseményeknek összefüggésekből való kiragadásával, megfelelő torzításokkal, de legfőképpen a párhuzamos szlovák nacionalista megmozdulásoktól való teljes elszigeteléssel: „.. .a magyar kisebbség parlamenti képviselete útján Csehszlovákia legválságosabb napjaiban kapcsolatba lépett Henlein Konrád­dal és K. H. Frankkal, a csehszlovákiai németség rosszhírű vezetőivel, majd München előtt és után, a bécsi döntőbírásko­dás idején, mikor is ez a kisebbség rávetette magát a csehekre és a szlovákokra..." 5 4 Nem kell külön cáfolni azt az állítást, 210

Next

/
Oldalképek
Tartalom