Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A lakosságcsere-egyezménytől a békekonferenciáig - 1946
séget csak a győztes Csehszlovákia transzferkövetelése súlyosbította. A konferencia közszellemét a győztesek nemzeti érdekeinek érvényesítése határozta meg, magyar vonatkozásban logikus következménye lett ennek a magyar kisebbségek jogon kívül helyezése. Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter már augusztus 2-án elindította a kisebbségek elleni hangulatkeltést: „Igen nehéz lenne rávenni a csehszlovák népet a kisebbségvédelmi egyezmények gondolatához való visszatérésre, olyan egyezményekre gondolok, amilyenek 1919-től 1938-ig voltak életben. Azt a csehszlovák kormányt, amely ezt megkísérelné, a nép haragja minden valószínűség szerint elsöpörné." 4 5 A külügyminiszter ezek után a kisebbségeket tette felelőssé a csehszlovák válságért és a világháborúért. A magyar kérdés augusztus 14-én Gyöngyösi külügyminiszter beszédével került előtérbe. Gyöngyösi nem volt eléggé felkészülve a közismert vádak megválaszolására, helyette a szlovákiai kisebbséget ért háború utáni sérelmek hangoztatásával kívánt hatást elérni. Beszédét bizakodással kezdte: „Az a tény, hogy megengedik nekünk ezen a helyen beszélni, arra a reményre bátorít fel minket, hogy itt más szellemű béketárgyalás folyik, mint az volt, amit több mint 25 évvel ezelőtt megismertünk." 4 6 Gyöngyösi a bizalmat korán előlegezte, ha másból nem, a májusi külügyminiszteri tanács döntéséből láthatta volna, hogy a magyar ügyben már régen elvégeztetett minden, csak részletkérdések megvitatásáról, és a diktátum aláírásáról lehet szó. Ennek igazolására bűnbánatot vártak tőle, nem pedig vádaskodást az északi szomszéd ellen. Ha Csehszlovákia nem terjeszti be transzferjavaslatát, a magyar kisebbségeknek még a létezését sem említette volna senki, sorsukat a befejezett tények értelmében rábízták volna a szomszédállamok asszimilációs tehetségére. Nem lehet kifogásolni, hogy a külügyminiszter részletezte a szlovákiai kisebbségüldözést, de súlyos hiba volt, hogy egyes vádakra, amik eltúlzottak, torzítottak, sőt hamisak voltak, nem tudott - vagy pedig végzetesen téves koalíciós döntés 205
