Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A lakosságcsere-egyezménytől a békekonferenciáig - 1946
záltak az aláírást már egymagában is elegendőnek tarják, azt hiszik, hogy továbbra is kitarthatnak régi életformáik között, idegen nyelvet használhatnak a háztartásban, a templomban anélkül, hogy részt vennének a szlovák kulturális életben, anélkül, hogy szlovák kulturális egyesületeket alakítanának, vagy anélkül, hogy szlovák könyveket és sajtót vásárolnának. Ez a legfőbb ok, amiért a vállalkozás akadozik, de van más is elég... A reszlovakizáltaknak meg kell változtatni lakásaikat, el kell távolítani a káros képeket vagy az idegenség más emlékeit. Miután a tiszta szlovák vidékeken is találunk reszlovakizációra jelentkezett személyeket, ki kell vizsgálni, hogy ezek az emberek két év óta mit tettek a szlovák kultúráért... Még Liptóban is van 65, Zólyomban több mint 100, Selmecbányán 200, Iglón közel 800, igen nagy számmal Gölnicbányán, Körmöcbányán, Lőcsén (400), a késmárki járásban 1000, Nyitra városában 8000. Vannak járásaink 25 000 reszlovakizálttal." Egy erősen reszlovakizált területről a Bojovník így írt: „A galántai járás lakosainak száma 70 000. Ezek közül 24 000 szlovák, 26 000 reszlovakizált, 10 000 magyar." 4 3 A reszlovakizációs kérelmek kiértékelése idején, 1946 novemberében jelentette ki Ferjenčík tábornok, belügyi megbízott: „Nem elég a reszlovakizációs jelentkezést aláírni, de arra is szükség van, és meg is fogjuk követelni, hogy tanuljanak és beszéljenek is szlovákul, éljék bele magukat a szlovák viszonyok közé, mert senki se ringassa magát olyan fölösleges illúziókban, hogy itt Érsekújváron, Léván, Komáromban, a jövőben még máshogy is lehessen élni és beszélni, mint szlovák módra." 4 4 Az 1946. év nyarának elején a magyar közvélemény reménykedve várta a párizsi békekonferenciát; senki nem tartotta elképzelhetőnek, hogy a szlovákiai magyar kisebbség kérdése a nemzetközi megvitatás után is tisztázatlan maradhat. A konferencia, azaz a nagyhatalmak döntéseinek jóváhagyásajúlius 29-től október 15-ig tartott. A magyar kormány törekvése az volt, hogy nemzetközi garanciát érjen el a szomszéd államokban élő magyar kisebbségek védelmére, és meg203
