Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A lakosságcsere-egyezménytől a békekonferenciáig - 1946
szút elé került, az „igen" jelentette a polgárjogot, a biztonságot, a vagyon megmaradását, a „nem" pedig a hazátlanságot, az üldözés kockázatát, az anyagi tönkremenést. A különös villámasszimilációt történelmi indoklások támasztották alá, melyek szerint a török hódoltság másfél évszázadáig Dél-Szlovákia teljes egészében szlovák volt, de a hódoltsági területekről menekülő magyarok nemzetlenítették el. További magyarosító hullám a 19. század elnyomó politikája. Ezeket volt hivatva jóvátenni a reszlovakizáció, a középkori etnikai viszonyok visszaállításával. Az indoklás tudománytalanságának bizonyítására nem kell érveket felsorolni, hiszen ezen a téren a mai szlovák történetírás is felülvizsgálta a menekülőkből keletkezett magyar etnikum elméletét. Megmaradt viszont a módszer enyhítésére törekvő kísérlet. Ilyen eszköz S. Cambel átértékelése, mely szerint a magyar lakosság nagy része arra törekedett, hogy újból szlovák lehessen. 3 6 Már az 1946 tavaszán megtartott összeírás idején felszólították az összeírt és főleg szlovákul tudó polgárokat, hogy a zöld kartonlapon tüntessék fel nemzetiségi átállási szándékukat, így megmenekülhetnek mindazon következményektől, amik a magyar nemzetiségű személyeket a jövőben fenyegetik. A nagyarányú lélekvásárlás júniusban indult el egyszerre egész Szlovákiában. A falvakban magyar nyelvű hirdetményeket függesztettek ki, amelyekben a Slovenská Liga, a hirdetmény aláírója a reszlovakizáltaknak nyugodt életet, vagyonbiztonságot és állampolgárságot ígér. Mint a hirdetmény közérthető nyelven kimondta: „Gondoljátok meg, akartok-e a jövőben nyugodtan aludni, vagy sem?" Az óránkénti dobpergés és a hirdetmények kezdetben kevés eredménnyel jártak, később azonban megtört az egyöntetűség. A félénkebbek a községháza felé lopakodtak „aláírni". Ez a lakosság nagy százalékát megriasztotta, és mire esteledett, teljes volt a pánik. Néhány makacs kivételével tömegek tolakodtak aláírás céljából. Itt-ott családtagok voltak ellenkező nézeten; tanácsot nem adott senki, a megmaradt értelmiség 198