Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A lakosságcsere-egyezménytől a békekonferenciáig - 1946

bizonytalanabb volt, mint a falvak lakossága. Ahol az értelmi­ség elöljárt az aláírásban, ott szinte az egész falu reszlovakizált. Ahol viszont senki sem vállalta a kezdeményezést, ott az egész falu magyar maradt. Viszont a lélektani nyomás nagyobb volt, az eredményekből is kimutatható. A városokban és a szórványfalvakban, valamint a vegyes nyelvű falvakban a reszlovakizálás simán ment, kompakt ma­gyar nyelvterületeken viszont ellenállásba ütközött. Szinte tel­jes egészében visszautasította a reszlovakizálást a dunaszerda­helyi járás. Lényegében szabály nem volt, az eredményt a lélektani légkör döntötte el. A reszlovakizációs rendelet (20 000-1-IV. 1946.) célja az volt, hogy a békekonferencia idejére ne maradjon több papi­rosmagyar 200 000-nél, akiknek kitelepítése a párizsi konfe­rencia feladata lett volna. A rendelet 1946. június 17-én kelt, de hatása még az 1970. évi népszámlálás eredményein is hatá­rozottan kimutatható. A reszlovakizációs anyag feldolgozását a Telepítési Hivatalra bízták: „Szlovákiában a Telepítési Hiva­talnak egyik jelentős akciója a reszlovakizációs anyag feldol­gozása volt." 3 7 A rendelet szerint a jelentkezőket két csoportba kellett osz­tani: kedvezőbb helyzetben azok voltak akik már 1930-ban szlováknak mondták magukat, de a harmincas évek vége felé az események hatása alatt visszamagyarosodtak. Ezekkel szemben elnézőbb elbírálás jöhetett tekintetbe. Ilyen volt a városi lakosság nagy része, elsősorban Pozsony, Kassa, Léva, Losonc, Rimaszombat és Rozsnyó magyar lakosságának leg­alább a fele (Kassán kétharmada), de a komáromi magyarok­nak is mintegy 20%-a. Ezzel szemben a falvak lakossága 1930­ban magyar maradt, így rájuk a második csoport feltételei voltak érvényesek, szigorúbban kezelendőknek tekintették őket, mert „nemzeti öntudatuk" évtizedek vagy évszázadok után csak ekkor ébredt fel. Elméletileg nem fogadták el a fasisztának minősített társadalmi szervezetek volt tagjait, vagy azokat, akik támogatták a magyarosítást. Ez persze csak elmé­199

Next

/
Oldalképek
Tartalom