Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A béke éve - 1945
útjára, tekintet nélkül a nemzetközi ellenvéleményre, és a hazai józanabb elképzelésekre. A magyar iskolaügyet a kassai kormányprogram tartózkodó állásfoglalása és a potsdami elutasító döntés ellenére 1945 őszén már szervesen egybekapcsolták a német iskolaüggyel; ebből következett, hogy minden olyan kezdeményezés^ amely a magyar lakosság számára legalább népiskolák megnyitását szerette volna biztosítani, szembe találta magát a teljes etnikai felszámolás elszántságával: „Mint a német iskolákat Csehországban, ugyanúgy becsukták a magyar iskolákat is Szlovákiában - a végső döntésig. Az iskolaügyi megbízott, Ladislav Novomeský részéről történt ugyan kísérlet, hogy magyar anyanyelvű gyermekek részére tegyék lehetővé az anyanyelvi tanulást, de javaslatát nem fogadták el." 4 0 A teljes iskolanélküliség 1945 tavaszától 1949 tavaszáig tartott, a magyar iskolakötelesek négy évig voltak kirekesztve a kötelező oktatásból, de még 1950-ben is az iskolaköteles magyar tanulóknak fele sem járt magyar iskolába. (J. Zvara szerint 34 200 tanuló.) 4 1 Szlovákia keleti felében a magyar nyelvterületen a forradalmi helyzet magyar önkormányzati szervek megalakulását hozta magával. Április előtt magyar községekben helyi antifasisztákból magyar Nemzeti Bizottságok alakultak: „A szovjet hadsereg bevonulása után a magyarok által lakott községekben, nagy számban csehszlovák szervek minden közreműködése nélkül, Nemzeti Bizottságokat alakítottak, amelyek együttműködtek a szovjet szervekkel, és kezdetben helyi önkormányzati hatalmat képviseltek." 4 3 A nyugati részeken - a Garamtól nyugatra - más volt a helyzet. Mikor ott március végén a felszabadulás elérkezett, már a kassai program légköre fogadta Garamvölgy, Mátyusföld és Csallóköz népét, ezért helyi magyar szervek csak elvétve alakultak, helyettük már április közepén átvették hivatalukat a komisszárok. (Kezdetben egyes helyeken magyar nemzetiségű komisszárok is működtek.) A magyar antifasiszták részéről a bizalmatlanság rövidesen felszínre tört, sokan hangot adtak ellenvéleményüknek: „Molnár Ferenc, a nagyabonyi Magyar Kommunista Párt funkcio139