Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A béke éve - 1945

útjára, tekintet nélkül a nemzetközi ellenvéleményre, és a hazai józanabb elképzelésekre. A magyar iskolaügyet a kassai kormányprogram tartózko­dó állásfoglalása és a potsdami elutasító döntés ellenére 1945 őszén már szervesen egybekapcsolták a német iskolaüggyel; ebből következett, hogy minden olyan kezdeményezés^ amely a magyar lakosság számára legalább népiskolák megnyitását szerette volna biztosítani, szembe találta magát a teljes etnikai felszámolás elszántságával: „Mint a német iskolákat Csehor­szágban, ugyanúgy becsukták a magyar iskolákat is Szlovákiá­ban - a végső döntésig. Az iskolaügyi megbízott, Ladislav Novomeský részéről történt ugyan kísérlet, hogy magyar anya­nyelvű gyermekek részére tegyék lehetővé az anyanyelvi tanu­lást, de javaslatát nem fogadták el." 4 0 A teljes iskolanélküliség 1945 tavaszától 1949 tavaszáig tartott, a magyar iskolakötele­sek négy évig voltak kirekesztve a kötelező oktatásból, de még 1950-ben is az iskolaköteles magyar tanulóknak fele sem járt magyar iskolába. (J. Zvara szerint 34 200 tanuló.) 4 1 Szlovákia keleti felében a magyar nyelvterületen a forradal­mi helyzet magyar önkormányzati szervek megalakulását hoz­ta magával. Április előtt magyar községekben helyi antifasisz­tákból magyar Nemzeti Bizottságok alakultak: „A szovjet hadsereg bevonulása után a magyarok által lakott községek­ben, nagy számban csehszlovák szervek minden közreműködé­se nélkül, Nemzeti Bizottságokat alakítottak, amelyek együtt­működtek a szovjet szervekkel, és kezdetben helyi önkormány­zati hatalmat képviseltek." 4 3 A nyugati részeken - a Garamtól nyugatra - más volt a helyzet. Mikor ott március végén a felszabadulás elérkezett, már a kassai program légköre fogadta Garamvölgy, Mátyusföld és Csallóköz népét, ezért helyi ma­gyar szervek csak elvétve alakultak, helyettük már április köze­pén átvették hivatalukat a komisszárok. (Kezdetben egyes helyeken magyar nemzetiségű komisszárok is működtek.) A magyar antifasiszták részéről a bizalmatlanság rövidesen felszínre tört, sokan hangot adtak ellenvéleményüknek: „Mol­nár Ferenc, a nagyabonyi Magyar Kommunista Párt funkcio­139

Next

/
Oldalképek
Tartalom