Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A béke éve - 1945

mert több későbbi jogfosztó rendelkezésben ugyanezzel a szöveggel szerepel.) A rendelkezés mentesíti azokat a vállalkozókat, akik igazolni tudják, hogy hűek maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz, vagy áldozatai voltak a politikai és faji üldözésnek. Ha a kisüzemnek húsznál kevesebb alkalmazottja volt, a nemzeti gondnokot a helyi Nemzeti Bizottság nevezte ki. (20-tól 300 alkalmazottig a járási Nemzeti Bizottság, 300 alkalmazott fölött a Szlovák Nemzeti Tanács.) A rendelkezés a földbirtokosokra is vonatkozik, ezek esetében a helyi komiszszár hatásköre az 50 ha-nál kisebb birtokokra terjedt ki. Egyedül dolgozó több kisiparosnak közös „gondnoka" lehetett. A gondnok személyét az elnöki dekrétum karhatalmi szervek rangjára emelte. A drámainak látszó indulás Dél-Szlovákiában szlovák szempontból sem hagyott maga után kedvező emlékeket, mert Potsdammal az eredeti elképzelés csődbe jutott. Hozzá kell tenni, hogy a magyar nyelvterületre gondnoki tisztségek betöltésére betelepülő személyek sokszor kétes politikai múltjuk miatt hagyták el eredeti lakóhelyüket, akik tevékenységükkel az intézményt rövidesen lejáratták. Egy részük búcsúzás nélkül távozott, mások eggyüttműködésre léptek a magyar iparossal; a kölcsönös megértés alapján a „správca" (gondnok) beépült az üzembe, sokszor a családba, és a közös vállalkozás érdekében hasznosította politikai összeköttetéseit. A nemzeti gondnokok problémáját az idő oldotta meg, a diszkrimináció fölszámolása idején, 1948 őszén már csak az emléke élt a kisiparosok és kiskereskedők nemzeti gondnokság alá való helyezésének. Annyival tartozunk az igazságnak, hogy a magyar társadalomnak lényeges kárt nem okoztak. A nemzeti gondnokság alá helyezés rendszere párhuzamosan és ugyanazon elvek alapján csapott le a meglepett magyar társadalomra, mint a németek elleni azonos intézkedések, azonban ebben a kérdésben a jogi azonosságot a németek helyzetétől lényegesen különböző magyar realitás - értve alatta a külpolitikai holtpontot - a magyar etnikai területen már a törvény végrehajtásának kezdeti szakában is provinciális kü134