Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A béke éve - 1945
lönlegességgé változtatta. Míg más törvényekben a jogalkotás is különbséget tett németek és magyarok között, addig a gondnok-rendszerben az azonosítást maga az élet cáfolta meg. Nem tett különbséget németek és magyarok között a belső telepítést szabályozó 27/1945. Sb. számú elnöki dekrétum, amely az egész földvagyont a szlávok kezébe kívánta juttatni. 29 Az 1. § szerint: „Belső telepítésen azoknak a rendszabályoknak az összességét kell érteni, amelyekkel különleges előírások segítségével elérhető lesz Csehszlovákia egész területének az eredeti szláv elem kezébe való visszaadása." A 2. § szerint Prágában és Pozsonyban Telepítési Hivatalt (Osídlovací úrad) kell szervezni. A hivatal elnöke a kormányzatban tanácsadói jogkörrel bírt, a kormányjavaslatára a köztársaság elnöke nevezte ki. (3. §) Erre azért volt szükség, hogy az államigazgatásban a telepítési kérdés kezelésében döntő szava lehessen. Mivel az elnöki dekrétum Szlovákiában is hatályba lépett, a magyar kisebbség sorsa 1945 júliusától szorosan ehhez a hivatalhoz kötődött minden viszontagságában. A hivatal jogkörét kíméletlenül igyekezett kihasználni, egyes barbár akciókban (deportálás) bizonyíthatóan kezdeményező volt. Amikor 1945 májusában elbocsátották a magyar közalkalmazottakat, a máról holnapra kereset nélkül maradtak túlnyomó többsége még nem esett pánikba, bízott a békeszerződésben. Az őszi hónapokig azonban a helyzet megváltozott, szeptemberben - amikor a magyar iskolák megnyitása szóba sem került - megindult a magyar pedagógusok tömeges átköltözése Magyarországra. Azok, akik helyben maradtak, többnyire az építőiparban találtak munkaalkalmat. A teljes és szinte kivétel nélküli értelmiségellenes csapással egyidőben, minden magyar számára megszüntették a nyugdíjak kiutalását. Az elbocsátásokat a 44/1945. SZNT-rendelet értelmében foganatosították, amely rendelkezés előírta, hogy „miként kell eljárni a német és magyar állami és közalkalmazottakkal szemben". 3 0 A tisztogatás azonban nem korlátozódott a közalkalmazottakra, a 69/45. számú SZNT-rendelet a „megbízhatatlan" magyarokat a magánalkalmazásból is menesztette. 3 1 135