Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974
Egri Viktor: Visszapillantó tükörben
egy új rend teremtésének. Ez a teremtés tele van roppant mozgásokkal, óriási méretű, nagy átalakulást eló'idéző társadalmi fordulatokkal. Vajon ebben a lávát hányó, forrongó korban nem nagyobbodott, nem nőtt-e az író felelőssége és feladatköre? Vajon nem fokozódott-e kötelessége, hogy ebben a roppant mozgásban az életet éberebben figyelje, és ott tartsa ujját népe ütőerén, hogy kitapintsa érverését, szíve dobogását? A felelet kézenfekvő: csak az lehet, hogy megnőtt, és hogy ennek megfeleljen, elsősorban önmagával szemben kell igényesebbnek lennie. Ünnepnek érzem mindig, ha találkozónkon arról szólhatok, hogy az író nem szolgálhat hamis eszményeket, de rangját csak akkor viselheti, ha írásaiban küzd és lázít a maradiság, a visszahúzó tegnapi ellen, a kapzsi önzés, a parazita felelőtlenség és minden ellen, ami a szabad ember szellemét megköti, nem engedi szárnyalni, alkotóerejét kifejteni. Az író ne nyugtasson, de szóljon arról, ami az életet élni érdemessé teszi. Szóljon tiszteletről, egymás munkájának megbecsüléséről. Dicsérje a bátor és okos szó szépségét. A javakat termő, hozzáértő emberi munkát, és a gondolatot, amely rendet teremt és az emberi létnek értelmet ad. 132