Varga János (összeáll.): A Csemadok 25 éve 1949-1974

Egri Viktor: Visszapillantó tükörben

egy új rend teremtésének. Ez a teremtés tele van roppant mozgásokkal, óriási méretű, nagy átalakulást eló'idéző társadalmi fordulatokkal. Vajon ebben a lávát hányó, forrongó korban nem nagyobbodott, nem nőtt-e az író felelőssége és feladatköre? Vajon nem fokozódott-e kötelessége, hogy ebben a roppant mozgásban az életet éberebben figyelje, és ott tartsa ujját népe ütőerén, hogy kitapintsa érverését, szíve dobogását? A felelet kézenfekvő: csak az lehet, hogy megnőtt, és hogy ennek megfeleljen, elsősorban önmagával szemben kell igényesebbnek lennie. Ünnepnek érzem mindig, ha találkozónkon arról szólhatok, hogy az író nem szol­gálhat hamis eszményeket, de rangját csak akkor viselheti, ha írásaiban küzd és lázít a maradiság, a visszahúzó tegnapi ellen, a kapzsi önzés, a parazita felelőtlenség és minden ellen, ami a szabad ember szellemét megköti, nem engedi szárnyalni, alkotóerejét kifejteni. Az író ne nyugtasson, de szóljon arról, ami az életet élni érde­messé teszi. Szóljon tiszteletről, egymás munkájának megbecsüléséről. Dicsérje a bátor és okos szó szépségét. A javakat termő, hozzáértő emberi munkát, és a gon­dolatot, amely rendet teremt és az emberi létnek értelmet ad. 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom