Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

ERDÉLYI Géza Máté) is rendkívül sok írást közöltek, többnyire másodközlésben. A legtöbb (500-600) közlemény Gábor Andortól jelent meg, de igen népszerű volt Kassák Lajos is. - Az emigránsok érdemeit hazai íróink közül többen (főleg Fábry Zoltán és Szalatnai Rezső) nagy elismeréssel méltatták, de Fábry 1927—28-tól szervilizmusuk miatt már kíméletlenül támadta őket, s ugyanezt tette a velük korábban jó kapcsolatokat tartó Balogh Edgár is. A magyar ellenzéki pártok kezdettől végig éles harcban álltak velük, s kultúrreferenstik, Sziklay Ferenc „a bontakozó kisebbségi szellem idegen elemének" nevezte őket. A PMH jeles szerkesztője, Szvatkó Pál többször kiemelte a sajtóra s az irodalomra gyakorolt frissítő hatásukat, de a kisebbségi sérelmek elhanyagolását súlyos bűnüknek tartotta. Ir.: Fábry Zoltán: írók és irodalom Szlovenszkón, KN 1926. nov. 21. = ÖÍ 2.; Balogh Edgár: Emigránsok és újarcú magyarok, A Nap 1930. ápr. 6.; Szalatnai Rezső: Irodalmi menetrend Szlovenszkón, MF 1933/1-2; Károlyi Mihálynak Az Út szerkesztősége, Az Út 1931. jún. 15. = Fábry: Öí 3.; Fábry Zoltán: Magyar rapszódia: 1932, Az Út 11-12. = Öí 3.; Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története. = Magyarok Csehszlovákiában 1918- 1938, Bp. 1938; Szvatkó Pál: A sajtó, uo.; uő: A visszatért magyarok, Bp. 1938. T. L. Engel Teri —> Rudnóy Teréz Én Lapom, Az: képes gyermeklap. Kéthetente jelent meg Kassán 1931 okt.-től 1932 szept.-ig. Főszerkesztője Palotai Boris, kárpátaljai szerkesztője R. Rózsa Elza volt. Jó színvonalú, polgári baloldali szellemiségű lap volt; a tipikus anyagokon (mesék, történetek, vidám jelenetek, mókás rajzos szövegek, adomák, rejtvények) kívül sok látókör-szélesítő írást tett közzé a humán művelődés, a természettudományok, a technika és a sport világából. Három folytatásos regényt is közölt, köztük Jack Londontól Az éneklő kutyát, átdolgozásban. Tehetségverseny c. állandó rovatában igen sok próbálkozó szerepelt, és sikeres volt a Mit olvastok? címen vissza-visszatérő ankétja is. Kifogásolható, hogy teljesen mellőzte a klasszikus magyar és külföldi gyermek- és ifjúsági irodalmat, valamint a népköltészetet. T. L. Építő -» Gömöri Hírlap Eötvös Kör: po.-i magyar egyetemi hallgatók 1937. márc. 11-én alakult polgári demokratikus szellemiségű egyesülete. Elnöke Madarász László, vezetőségi tagjai Csukás István, Komjáthy István, Lederer Frigyes, Mészáros Zsolt, Rácz Olivér, Szőke Béla és Vígh Károly voltak. 1938-ban Forrás címen folyóiratot indítottak, melynek csak 2 száma jelent meg. Ir.: Az Eötvös Kör a független kriticizmus szellemében működik, MN 1937. dec. 2.; Vígh Károly: Az Eötvös Kör és a Sarló, Fo 1979/10. T. L. Eperjesi Lapok: regionális jellegű pol., társad., közgazd., közművelődési és szépirod. hetilap. Eperjesen jelent meg 1919-ben Koós Ernő szerkesztésében. 1919 előtt is létezett. T. L. Építő Hangja, Az —> Slovo stavbára Érdekes Újság (Pozsony, 1991. jan. 4. - 1991. jún. 17.): független szlovákiai újság. Megjelent a Partner Kiadó gondozásában. Alapítói: Kalita Gábor, Tóth Gyula. F. Z. ERDÉLYI Géza (Abara, 1937. ápr. 2.): református lelkipásztor, tanár, építészettörténész. Tanulmányait a prágai Károly Egyetem Komenský Evangélikus Hittudományi Karán végezte (1958), 1975-ben a prágai Műszaki Egyetemen müvészettörténészi diplomát szerzett, 1988-ban elnyerte a teológia doktora címet, 1997-ben habilitált. 1971-1985 között lelkészi szolgálata mellett a betléri, illetve a krasznahorkai történelmi Andrássy-könyvtár több ezer kötetes könyvtárát rendezte, nyilvántartását végezte és tartalmi ismertetéseket készített. Mint lelkipásztor Szalócon, Rozsnyón, Hanván és Rimaszombatban működött. - 1996 óta a Szlovákai Református Keresztyén Egyház püspöke, 2001 -tői a Magyar Református Egyházak Konzultatív Zsinatának elnöke. - Munkásságáért A Magyar Művészetért Díjjal (2001), valamint az Esterházy János-emlékéremmel (2003) tüntették ki. 97