Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

ERDÉLYI Margit, L. M.: Gömör vármegye klasszicista építészete, monogr., Gömörszőllős-Hanva-Ozd 1996. K. K. K. ERDÉLYI Margit, L. (Hont-füzesgyarmat, 1945. ápr. 29.): irodalompedagógus, drámaelméleti és módszertani szakíró. 1962-ben Zselizen érettségizett, 1967-ben magyar-szlovák szakot végzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán, 1980-ban a Komenský Egyetem BTKán szaktárgyaira középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1982-ben bölcsészdoktor, 1995-ben a művészettudományok kandidátusa lett. 19671987-ben Fegyverneken, Nagyölveden, Nagysallón tanított, majd a lévai Pedagógiai Szakközépiskola, az ipolysági és a zselizi magyar gimnázium tanára volt. Rövid időt a po.-i Kerületi Pedagógiai Intézetben töltött, majd a Lévai járás Népművelési Központjában dolgozott. 1987-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, 1994-től 1996-ig a Hungarisztikai Tanszék vezetője. 1998-tól a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Filológiai Kara Finnugor Tanszékének, később Hungarisztikai Tanszékének docense, tanszékvezető-helyettese. 2004-től a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének professzori státusban megbízott vezetője, és a Kar dékánja. - Kutatási területei a dráma- és irodalomelmélet, drámapedagógia, összehasonlító irodalomtudomány, oktatáselmélet. - 1975-től publikál különféle magyar és szlovák lapokban, folyóiratokban. Termékeny tankönyv- és tanulmányíró, hazai és külföldi szaklapok munkatársa. Munkásságát 2003-ban Katedra Díjjal jutalmazták. M.: A groteszk vizsgálata, tan., Dsz. 1994; Hontfüzesgyarmat személynevei, tan., Nyitra 1995; Az Örkény-drámák elemzése, Dsz. 1996; Iskolai gond(olat)ok, tan., Dsz. 2000; Az irodalom vetületei, tan., Besztercebánya 2002; Értékek párbeszéde, tan., Besztercebánya 2003. Ir.: Csicsay Alajos: Nézőpontok. Hogyan tovább?, 1994/1; Alabán Ferenc: Irodalmi kölcsönhatások világában, ISZ 2003/4; Demján Adalbert: Irodalmi nyelv és nyelvi interpretációk, ISZ 2003/3; Ardamica Zorán: Nyelv és irodalom szétválaszthatatlanok, ISZ 2004/9; Dávid Lajos: Az olvasó párbeszédeiről, Fii. revue, 2004/1. Sz. Z. ERDÉLYI Pál (Sárospatak, 1864. febr. 12. Budapest, 1936. máj. 5.): irodalomtörténész, E. János fia. A bp.-i egyetemen tanult, előbb a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója, 1911-től uo. egyetemi tanár volt. 1920-1929ben Komáromban, ill. környékén élt, tevékenyen bekapcsolódott a Jókai Egyesület munkájába, publikált a helyi lapokban és az egyesület kiadványaiban. A régi magyar irodalom kutatásában tünt ki; Komáromban főként Jókai életmüvével foglalkozott. M: Fáy András élete és müvei, Bp. 1890; Balassa Bálint élete, uo. 1899; Énekeskönyveink a XVI. és XVII. században, uo. 1899; Bódiss Jusztin, Komárom 1923; Jókai útja Rév-Komáromtól Pestig, a bölcsőtől a babérig, uo. 1939. Ir.: Asztalos Miklós: E. P., Magyar Könyvszemle 1937/1; Fülöp Zsigmond: A Jókai Egyesület huszonöt éve, Komárom 1937. Cs. S. ERDÉLY Jenő (Budapest, 1890. ? - ?): író, történész. Bp.-en folytatott egyetemi tanulmányai s a jogi diploma megszerzése után a Világ és a Pesti Napló munkatársa volt. A húszas években emigránsként jött Csehszlovákiába, s itt az egyik legszervilisebb kormánytámogató lett. A müncheni döntés után a londoni csehszlovák emigráció tagja volt. M: 1918-1928. A magyarság az utódállamokban és Magyarországon, 1928; Baťa. Švec. který' dobyl světa, életrajz, Praha 1932, németül: Ein Schuster erobert die Welt, Leipzig é. n.; A szlovenszkói magyar népoktatás, tan., 1933; Germany's First Europan Protectorate. The Fale of Czecho und Slovaks, London 1942; Prague Braves the Hangman, uo. 1942. T. L. ERDŐHÁZI Hugó (Komárom, 1908. ? London, 1982. ?): költő, író. Prágában jogot hallgatott. Szülővárosában az első Csehszlovák Köztársaság idején polgári iskolai tanárként működött. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak. írásait főleg a Magyar Újság (1933-1938) közölte. 1945 után Bp.-re költözött, 1956-ban Londonba emigrált. - Expreszszionista szabad versei Kassák Lajos hatását tükrözik. Leánypolgári (Komárom 1937) c. naplószerü regényét tanítványairól írta. 98