Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Magyar Győző kaközössége: Dějiny Maďarska, Brno 1993; M. Romportlová: CSR a Maďarsko 19181938, uo. 1986. 1968-1991 között folyamatosan, összesen 6 kötetben jelentették meg a csehszlovákiai hungarológia bibliográfiáját (. Bibliografie československé hungaristiky). A magyar mint önálló tanári szak 1976-tól szerepel a brünni egyetem tanrendjében, tanításában 1995-ig Pražák és Romportlová mellett egymást felváltva a következők vettek részt: Mráz Károly, Ágnes Šabacká, valamint Bekéné Nádor Orsolya és Deák Eszter mo.-i vendégtanárok. 1996-tól a hungarológiai oktatás formálisan szerepel a szakok között, ténylegesen azonban csak a doktaranduszképzésre korlátozódik, a feladatot Richard Pražák professzor látja el. Ir.: Richard Pražák: Hungarológia Csehszlovákiában, Hungarológiai Értesítő 1987, 3—4. T. L. Magyar egyetemi intézmény Komáromban -» Selye János Egyetem Magyar Élet: regionális jellegű szépirod., műv., krit. folyóirat. Egyetlen száma jelent meg Kassán, 1926. ápr. 4-én, Budai Győző szerkesztésében, Kázmér Ernő, Keller Andor, Körös Andor, Siklós Albert, Tomsich Pál, Varga Mária, Zádor Tamás írásaival. T. L. Magyar Fiatalok Szövetsége: csszl. magyar népfrontos iíj. szervezet (1936-1938). Kéve címmel kéthavi sokszorosított folyóiratot adott ki; tevékenységével a Magyar Nap gyakran foglalkozott. Ismertebb helyi szervezetei: a lévai Szikra, a rozsnyói Haladás, az érsekújvári Világosság, a losonci Tűz, a komáromi Alkotás, a kassai Stúdió, a po.-i Műhely, a Po.trnávkai Népakadémia, a prágai Petőfi Kör. 1938-ban már 45 helyi szervezete és 3200 tagja volt; főként kult. tevékenységgel, népműveléssel foglalkoztak. Vezetői közé tartozott: Bethlen Oszkár, Ferencz László, Lőrincz Gyula, Ilku Pál, Sándor László, Wein Gyula. A szlovák, cseh és német testvérszervezetekkel együttműködve számos közös antifasiszta akciót szervezett. Ír.: Grek Imre: A Vörös Barátságtól a Magyar Fiatalok Szövetségéig, F 1956/5; Magyar Nap 1936-1938 (szerk. Csanda Sándor), antol., 1975. Cs. S. Magyar Figyelő: a CSMTIMT irod., krit. és tud. folyóirata. 1933 és 1935 között jelent meg Po.-ban. Felelős szerkesztője Szerényi Ferdinánd, majd Surányi Géza; a szerkesztőbizottság tagjai: Antal Sándor, Szalatnai Rezső, Flórián Károly, Farkas Gyula, Jánoska Tivadar, Brogyányi Kálmán; az I. szám főszerkesztője Maiéter István. A lap tervezett negyedévenkénti megjelenését nem tudták tartani, gyakran késett, s főleg összevont számai voltak. Mivel kormánytámogatással jelent meg, nagy feltűnést keltett, hogy 1. számát Maiéter Istvánnak a csszl. magyar kisebbség problémáit és Szalatnai Rezsőnek a szlovákiai magyar irodalmat tárgyaló tanulmányai miatt elkobozták, s azok másodszor már megcsonkítva jelentek meg. A lap számos színvonalas tanulmányt és szépirod. alkotást közölt, de nem tudott egységes koncepciót, profilt kialakítani. Kiváló tanulmányokat írt bele Sas Andor, Szalatnai Rezső, Krammer Jenő, Szerényi Ferdinánd, Flórián Károly, Peéry Rezső, a szépirod. részben kitűntek: Győry Dezső, Földes Sándor, Tamás Mihály, Egri Viktor, Palotai Boris, Antal Sándor, Neubauer Pál, Szombathy Viktor, Darkó István, Vozári Dezső. Minden számában közölte a CSMTIMT működésének krónikáját. A csszl. magyar tud. és irod. élet megismeréséhez számos közleménye ma is forrásértékű, noha megjelenése idején a szélesebb olvasóközönséghez nem találta meg az utat, s anyagi nehézségek miatt korán meg kellett szűnnie. Rendszeres könyvszemléjében megbízható értékelést nyújtott a szlovákiai magyar irodalom terméséről. Ir.: Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, 1973; Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967. Cs. S. Magyar Győző (Pozsony, 1873 - uo., 1948. júl. 21.): tankönyvíró, történelem-földrajz szakos tanár. 1918 előtt a po.-i ev. líceumban, majd a magyar reálgimnáziumban tanított. Több mint tíz tankönyvet írt a közép- és pol247
