Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
Magyar Híradó gári iskolák számára. Tört. cikkei, tanulmányai főleg po.-i lapokban (Új Auróra, Híradó, Esti Újság, Magyar Hírlap), a PMH-ban és a komáromi Nemzeti Kultúrában jelentek meg. T. L. Magyar Hét Hét Magyar Híradó: kormánypárti pol. és társad, hetilap. 1930. febr. 16-tól 1938. márc. 27-ig jelent meg Losoncon, Magyaiy Árpád, Palágyi Lajos és Witemberger József szerkesztésében. T. L. Magyar Hírlap: független pol. napilap. 1922. febr. 28-tól 1923. okt. 14-ig jelent meg Kassán, Rácz Elek szerkesztésében. A jelentősebb helyi vetélytársakkal (Kassai Napló, Kassai Újság) szemben nem tudott tartós népszerűséget szerezni. T. L. Magyar Hírlap: pol. napilap. 1941 dec.-től 1944 végéig jelent meg Po.-ban, Somos Elemér szerkesztésében. Belső munkatársai többek között Peéry Rezső és Szalatnai Rezső voltak. A szlovák államban élő magyarság egyetlen engedélyezett pártjának, a Magyar Pártnak volt a hivatalos lapja. Hangsúlyozott keresztény humanizmusáért a szlovák és német fasiszta lapok sokszor támadták. Hétköznapi számai 10, a vasárnapiak 24 oldalon, az ünnepi számok pedig ennél jóval nagyobb teijedelemben jelentek meg. Sok irod. anyagot közölt, s ezzel tudatosan irod. folyóiratot pótolt. A Móricz- és Ady-kultusz folyamatosan jellemezte. T. L. Magyar Hírvivő (2003): nemzeti konzervatív havilap, a komáromi Szüllö Géza Polgári Társulás kiadásában jelenik meg. Szerk.: Sárközi János, Fehér Csaba, Kalmár Csaba. F. Z. Magyar Ifjak Politikai Szövetsége —» Toldy Kör Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége (MIPSZ): a Keresztényszocialista Diákok Szabadszervezetének betiltása után egyetemisták és egyetemet végzettek szervezték meg 1919-ben Po.ban; céljuk a kisebbségi szellemi élet ker. és nemzeti szellemű fellendítése volt. Ok alapították az egyetemisták érdekvédelmi szervezeteit, a MAKK-okat, a po.-i Kiskárpátok Cserkészcsapatot és az Új Auróra almanachot, s a Bp.-en és Bécsben tanuló felvidéki diákok körében is voltak fiókszervezeteik. Hungarus érzelmű német tagok hatására a hagyományos német diákegyesületek (Burschenschaftok) szertartásos külsőségeiből is sokat átvettek. A Szövetségnek Po.-ban 52, Szlovákia-szerte 42 „törzstagja" volt. Az ismertebbek: iíj. Aixinger László, Alapy Gyula, Dobai János, Floch István, Hornyák Odilo tornatanár, neves tornász és edző, az egyetemista Krammer Jenő és Ölvedi László, Schubert Tódor. A szervezetet a csszl. hatóságok folyamatosan zaklatták, tevékenysége így a 20-as évek közepétől megszűnt. Ir.: Sínkó Ferenc: A felvidéki ifjúsági mozgalmak kezdetei Trianon után. Regio 1990/2. T. L. Magyar írás: szépirod. és krit. folyóirat. 1932 márc.-tól 1937 okt.-ig jelent meg a Kazinczy Könyvkiadó Vállalat kiadásában. Felelős szerkesztője Simon Menyhért volt, főszerkesztője Darkó István, 1934-től Szombathy Viktor, mo.-i szerkesztője Simándy Pál, az erdélyi Tamási Áron, a vajdasági Szenteleky Kornél, mo.-i főmunkatársa Féja Géza. A Szentiváni Kúriának nevezett összejövetelen hozták létre, s munkatársai zömét a Magyar Nemzeti Párt kult. gárdájához tartozó írók alkották. Kiadóhivatala Kassán, 1934-től Tornaiján székelt. Az irod. sajtónk élvonalába tartozó lap állandóan napirenden tartotta s számos átfogó tanulmányban, felmérésben elemezte a kisebbségi irod. és kult. fejlődés kérdéseit (Szvatkó Pál: A Bat'a-cipős magyar ifjúság; Kovács Endre: A szlovenszkói magyar irodalom sorsa; Féja Géza: Szlovenszkói magyar kultúra és kultúrmunka; Váj lok Sándor: A szlovenszkói magyar népmüvelés és problémái; Nagy Barna: Képzőművészet Szlovenszkón; Z.: A szlovenszkói magyar tudományos munka hiányai; Z.: A magyar színészet problémái Szlovenszkón és Ruszinszkón\ Berecz Kálmán: Kisebbségi iskolapolitika; Zombory György: Tan248
