Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

DOBOS László népdalok énekkarra, zenekarra). Gyurcsó I., Csontos V., Ady, Heltai J., A. Blok több versét és 1975-től folyamatosan a szlovákiai magyar költők számos gyermekversét zenésítette meg. Népdalokat gyűjtött, hangszeres műveket is írt (Concertino brácsára és zongorára, Hegedű­iskola stb.) A Komáromi Kamaratrióval 16 miniatűrje jelent meg CD-n. M.: Fűben tücsök muzsikál. Po. 1983; Szélhívoga­tó, Komárom 1999; Martosi népdalok, uo. 2001; Mikor engem besoroztak. Katonanóták, uo. 2001, Magyar zeneszerzők lexikona tanulók számára, uo. 2003. D. Z. E. DOBOS László (Királyhelmec, 1930. okt. 28.): író. Tanulmányait szülővárosában kezd­te. 1945-1949-ben a sárospataki tanítóképző diákja. 1950-1952-ben a királyhelmeci ma­gyar polgári iskola tanítója volt. 1951-től a Komenský Egyetem Pedagógiai Karán ma­gyar-történelem-polgári nevelés szakon foly­tatta tanulmányait, majd 1955-1960-ban a po.-i Pedagógiai Főiskola tanársegédeként működött. 1949-től kezdve különböző tisztsé­geket töltött be a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ségben. 1956-1962-ben a CSISZ SZKB el­nökségi tagja volt. 1956-1958-ban a Szlováki­ai írószövetség magyar szekciójának titkára­ként jelentős érdemeket szerzett az Irodalmi Szemle létrehozásában, s 1958 és 1968 között ő lett a lap első főszerkesztője is. 1963 és 1968 között a Szlovákiai írószövetség választ­mányi tagja. 1967. január elsejétől 1968 végé­ig a Tatran Magyar Üzemének vezetője, 1969 elején az önálló Madách Könyv- és Lapkiadó első igazgatója. 1968 és 1971 között a Csema­dok KB-ának elnöke volt. Ebben az időben más közéleti tisztségeket is betöltött (a Nem­zetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képvi­selője). 1969-1970-ben a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának tárca nélküli, nem­zetiségi ügyekkel megbízott minisztere volt. Cselekvő részese volt az 1968/69-es csehszlo­vákiai reformfolyamatnak és eseményeknek. Ezért 1970-ben kizárták a pártból, leváltották miniszteri tisztségéből, és mint rendszerelle­nes elemet megfosztották minden társadalmi megbízatásától. 1970 aug. és 1972. júl. között még betölthette a Madách Kiadó igazgatói tisztségét, ezt követően azonban mint politika­ilag megbízhatatlan személyt tisztségétől megfosztották, s megvonták tőle a publikálási jogot is. Első számú felelőse és vádlottja volt az 1968/69-es csehszlovákiai magyar esemé­nyeknek. Korábbi munkahelyén, a Madách Kiadóban a műszaki-gyártási osztály vezetője­ként dolgozott. 1989-től újra a Madách Kiadó, illetve a Madách-Posonium kft. igazgatója. 1989-ben az első demokratikus szlovák kor­mány rehabilitálta. 1989-től a Magyarok Vi­lágszövetségének társelnöke, 1992-től egyik alelnöke. 1990-199l-ben a Csemadok alelnö­ke. 1990-től az Együttélés Politikai Mozgalom ügyvivői testületének tagja. 1990 és 1994 kö­zött a szlovák parlament képviselője. 1964­ben Madách-díjjal, 1968-ban a Csehszlovák írószövetség Nemzetiségi Díjjával, 1988-ban A Magyar Művészetért Díjjal, 1990-ben a Ma­gyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendjével tüntették ki. 1990-ben Beth­len Gábor-díjat, 1994-ben Kossuth-díjat ka­pott. 2000-ben a Szlovák Kormány Ezüstér­mével, 2003-ban A Magyar Köztársaság Ér­demérmével, 2004-ben a Pribina-kereszt III. fokozatával tüntették ki. - írói pályája vi­szonylag későn indult, 33 éves, amikor első re­génye, a Messze voltak a csillagok (1963) megjelenik. Ez a regény még nem kiforrott al­kotás, magán viseli a közírói indíttatás terheit, tézisszerű, s hősei cselekedeteinek lélektani motiválásával is adós marad az író. A regény megreked félúton, az ötvenes évek sematiz­musa és a korszerű epikai ábrázolás megköve­telte módszerek között. Mégis, a szlovákiai magyar regényírásban ez az első, ámbár tétova kísérlet a közelmúlt történelmi eseményeivel való őszinte szembenézésre s a szlovákiai ma­gyarságnak mint közösségnek az önmeghatá­rozására. Következő regénye, a Földönfutók (1967) írói szemléletváltozást jelez: az előbbi­nél érettebb és egységesebb alkotás a hatvanas évek szlovákiai magyar prózájának egyik leg­fontosabb műve. D. többsíkú ábrázolásra tö­rekszik, formai eszköztára a modern próza né­hány fontos vívmányával gyarapodik. Műve a szlovákiai magyarság identitásproblémáit fe­szegetve, annak múltját jelenével szembesítve, a szó nemes értelmében vett kisebbségi re­gény. A Földönfutók egyszerre történelmi kró­86

Next

/
Oldalképek
Tartalom