Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

BOROSS Zoltán lyen dolgozik pszichológusként a Pszichológi­ai Tanácsadó Központban, 2004-től részmun­kaidős állásban. 1987-88-ban egy bécsi pszi­chológiai központban dolgozott. - Publikációs tevékenységében főként az etnopszichológia és a szexualitás problémáival foglakozik. 2000 máj.-tói (szerződéses viszonyban) a komáromi Selye János Kollégiumban (láthatatlan kollé­gium, tutorális képzés) pszichológiai szakta­nácsadóként működött. 2004 szept.-től a Selye János Egyetem adjunktusa, ezzel egyidejűleg Székesfehérváron részmunkaviszonyban a Kodolányi János Főiskola mb. docense. ­1997-ben elnyerte a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díját. M: Lelkünk útvesztői, tan., Dsz. 1994; Ellenpró­bák. A szlovák-magyar viszony vizsgálata szocio­lógiai és etnopszichológiai módszerekkel Szlováki­ában (társszerző), Dsz. 1995; Mýty a kontramýty (Mítoszok és ellenmítoszok, társszerző), uo. 1995; Counterproof (Ellenpróba, társszerző), uo. 1995; Szexposta. uo. 1997; FER - Feszültség-előrejelző rendszer (Hunčík Péterrel), uo. 1999; Iskolás le­szek. Foglalkoztató füzet óvodások részére (társ­szerző), uo. 2001. F. Z. BORKA Géza (Guta, 1894. júl. IL- Kapos­vár, 1977. jún. 17.): tanár, lapszerkesztő, író. A középiskolát Komáromban és Győrben, böl­csészkari tanulmányait Bp.-en végezte. 1923­tól 1944-ig a komáromi bencés gimnáziumban tanított, s a Szivárvány és a Tábortűz c. diák­lapok szerkesztője volt. Vezetése alatt a gim­náziumi önképzőkör rendkívül aktív volt, időnként a közeli gimnáziumokban is fellé­pett. B. tagja volt a CSMTIMT-nek, egyik ve­zető személyisége a komáromi kult. életnek, s egy ideig titkára a Jókai Egyesületnek. 1945 u­tán Mo.-on élt, a kaposvári gimnáziumban ta­nított. - Komáromi tanársága idején folyama­tosan publikált, rengeteg irodalompubliciszti­kai és ped. cikket írt, s egy verseskötetet és né­hány színművet adott ki. Szépirodalmi munkái nem haladják meg a jó középszert, de könnyed és népies hangú színdarabjai nagyon népsze­rűek voltak a műkedvelő színjátszóknál. Nyelvtani, stilisztikai tankönyveket, irodalmi olvasókönyveket írt, s kitűnő szavalókönyvet állított össze. A gimnáziumi és polgári iskolai stilisztikatanítás elősegítésére kiadott Toldi és János vitéz segédkönyveket ő szerkesztette s látta el gazdag és hasznos magyarázatokkal. M.: Bánatmalom, v., Komárom 1920; Szavaló­könyv, uo. 1925; Karikagyűrű, szm., uo. 1935; A maharadzsa, szm., uo. 1936; Áldomás - Csillagok, szm., uo. 1937; Muskátlis ablakok, szm., uo. 1937. T. L. BOROS Béla -> Boross Béla BOROSNÉ -» Barna Annie BOROSS Béla; Boros (Kassa, 1902. máj. 6. ­Pécs, 1979.jan. 18.): tanító, lapszerkesztő, író. Sárospatakon tanítóképzőt végzett, 1921 és 1944 között kántortanítóként működött Szomotoron, majd Alsószeliben. 1947-ben Mo.-ra telepítették. A Tolna megyei Zomba községben tanított, nyugdíjazása után a műve­lődési ház igazgatója lett. 1971-től Pécsen élt. - A húszas évek közepétől a szlovákiai lapok­ban és az erdélyi Pásztortüzben verseket, no­vellákat publikált, s több műkedvelői színvo­nalú kötete jelent meg. 1923-tól munkatársa, 1932-től 1940-ig felelős szerkesztője volt a Magyar Tanítónak, s vezetőségi tagja a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegye­sületnek. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszö­vetség negyedéves lapját, a Magyar Dalunkat is ő szerkesztette. Ped. cikkeket s tankönyve­ket is írt. M: Búcsú a tavasztól, v., Galánta 1927; Az ösvé­nyen, elb., uo. 1928; Kisharang, v., uo. 1932; Bok­rétát kötöttem, elb., uo. 1934; Nem hal meg a ma­gyar dal, míg magyar tanító van. A szlovákiai or­szágos magyar tanítói énekkar története, Vác 1943. Cs. S. BOROSS Zoltán (Rimaszécs, 1906. okt. 25.­Debrecen, 1998. jan. 24.): publicista, levéltár­szervező. A gimnáziumot Po.-ban és Rima­szombatban, jogi tanulmányait Po.-ban végez­te. Alapító és vez. tagja volt a Sarlónak, kidol­gozta a mozgalom „kelet-európai konföderá­ció"-koncepcióját (Kossuth Lajos és az új nemzedék, N. 1930. márc. 23.). Balogh Edgár­ral és Terebessy Jánossal ö alkotta a Masaryk köztársasági elnök által 1930. jan. 17-én foga­dott sarlós delegációt. A Mi Lapunkban, A Napban, a Rimavölgyében és a Gömörben kö­53

Next

/
Oldalképek
Tartalom