Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
BORSODY István zölt cikkeiben egyebek között az európai parasztság helyzetéről, a magyar parasztság földreformtörekvéseiről, a munkanélküliségről, az illegális gyermekfoglalkoztatásról értekezett. Az egyetem elvégzése után Feleden volt ügyvédjelölt, majd ügyvéd, 1934-ben sikeres védője a bp.-i egyetemen tanuló rozsnyói Vass Lászlónak, akit a csehszlovák hatóságok hazaárulás vádjával börtönöztek be. 1945 júl.-ban letartóztatták, s a népbíróság koholt vád alapján fogházbüntetésre ítélte. A csehszlovákmagyar lakosságcsere idején a Magyar Áttelepülési Kormánybizottság körzeti megbízottjaként működött, saját áttelepítése 1949 márc.ban történt. Mo.-on Földesen, majd Debrecenben él, a Jócsik Lajos által létrehozott Szervestrágyagyűjtő Vállalatnak, majd a belőle alakult Talajerő-gazdálkodási Vállalatnak volt egyik szervezője és vez. tisztviselője. Nyugdíjazása után a debreceni Déri Múzeum megbízásából és az egykori sarlós társak hatékony közreműködésével megkezdte a sarlós dokumentumok gyűjtését, így alakult ki az intézmény önálló részlegében, az Irodalmi Múzeumban elhelyezett rendkívül gazdag anyagú s folyamatosan gyarapodó Sarló-gyűjtemény (ma: Magyar Kisebbségi Dokumentációs Gyűjtemény). M.: Ez volt a Sarló (társszerző). Bp. 1978; A Sarló története, kézirat, Debrecen; Feled története, kézirat, uo.; A felvidéki magyarság szolgálatában. Interjú dr. Boross Zoltánnal, a Déri Múzeum belső kiadványa, Debrecen 1995; Gömörországi emlékeim, uo. 1996. Ir.: Turczel Lajos: Tallózás a debreceni Sarló-gyűjteményben, ISZ 1985/10: uő: B. Z. köszöntése, Szabad Újság 1996. nov. 23.; Bényei József: Felvidéki szolgálat, Hajdú-Bihari Napló 1995. nov, 7. T. L. BORSAI Lóránd -> Miklósi Péter BORSAI M. Péter -» Miklósi Péter BORSODY István (Eperjes, 1911. szept. 16.Boston, 2000. okt. 17.): újságíró, történész. Jogi tanulmányait Prágában fejezte be 1934-ben. A harmincas évek második felében a PMH kiküldött tudósítójaként Bp.-en dolgozott, közben bölcsészeti tanulmányokat is folytatott. A bécsi döntés után Bp.-en maradt, s a Felvidéki Magyar Hírlapban és a Magyarországban publikált. 1945 után az Új Magyarország főszerkesztője, 1946-ban a washingtoni magyar nagykövetség sajtóattaséja volt. 1947-ben az emigrációt választotta. Baráti és munkakapcsolatba került Jászi Oszkárral, s a müncheni Látóhatár munkatársa és szerk.-bizottsági tagja volt. 1953-1977-ben történelmet adott elő a pittsburghi egyetemen. - Egyetemi éveitől a magyar ellenzéki pártok szellemi gárdájához tartozott, a kisebbségi társad, és szellemi életet vizsgáló tanulmányai itthon s Mo.-on jelentek meg (Magyar olvasó Szlovenszkón, Szlovenszkói magyar írók antológiája IV., 1937; Magyarok és csehek, PMH 1937. nov. 14.; Szlovenszkói társadalmunk irodalmi műveltsége, Tátra 1937/3; A szlovenszkói magyar ifjúságról, Kisebbségi problémák, Léva 1937); ő szerkesztette 1938-ban a Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938 c. tanulmánygyűjteményt, mely kitűnő összképet adott a két vh. közti kisebbségi életünkről. 1938 és 1945 között főleg a magyar-szlovák pol. kapcsolatokkal foglalkozott. Az emigrációban született s a magyarság sorskérdéseivel és a demokrácia lehetőségével foglalkozó művei a liberális szemlélet és az őszinte nemzeti érzés ritka szép ötvözetét mutatják. M.: Magyarország és a csehszlovákiai magyarság. = Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938, Bp. 1938; Vagyunk és leszünk. = A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza 1918-1945, 1993; A magyar-szlovák kérdés alapvonalai. Bp. 1939; Beneš, Bp. 1943; Magyar-szlovák kiegyezés. Bp. 1945; The trumph of Tyranny - The Nazi and Soviet Conquest of Central Europe, New York I960; A magyar kisebbség állapotáról. Szlovákiai jelentés, Párizs 1982; A 20. századi magyarkérdés előzményei a közép-európai állami és nemzeti fejlődés tükrében, Regio 1990/4. T. L. BOT Aladár Róth Imre BÖJTHE Zsolt -> Fónod Zoltán BÖSZÖRMÉNYI István (Losonc, 1947. márc. 20.): tanár, helytörténeti és néprajzi kutató. Füleken érettségizett, a Komenský Egye54
