Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

CSANDA Sándor 1992-ben az ISZ, 1992-1995-ben a Kalligram folyóirat szerkesztője, 1992 és 1996 között a nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Tanszékének oktatója volt. Később a Vasárnap munkatársa (2000-2002). Szabadfogalkozású, jelenleg az ÚSZ Könyvjelző mellékletének szerkesztője. Sajtó alá rendezte és utószóval ellátta Sas Andor A szlovákiai zsidók üldözése 1939-1945 c. kéziratban maradt müvét (1993). Barak László két kötetét válogatta és szerkesztette (Miféle szerzet vagy te? [utószóval], Dsz., 2003, Meg volt ám szenvedve minden! 2003).A Zsé arca c. megjelent szlovákiai magyar szép versek kötetét (Dsz., 2004) is ő válogatta. Sorozatszerkesztője, összeállítója és szerkesztője a Somorjai disputa (1) c. kiadványnak, mely a szlovákiai magyar írásbeliség problémáiról rendezett szimpózium előadásait tartalmazza (2003), illetve a Disputák között c. kiadványnak (szerk.: H. Nagy Péter, 2004), melyben (a dispután elhangzott) esszék, kritikák jelentek meg a kortárs (szlovákiai) magyar irodalomról. Mindkét kötet a Fórum Intézet és a Lilium Aurum közös kiadványa. Magyar irodalmi tankönyvet is írt a középiskolák első osztálya számára (2001). Rendszeresen publikál a Könyvjelzőben és a Kalligramban, a Somorjai disputa c. vitafórum vezetője, az SZMÍT titkára (2003). Jelenleg a szlovákiai magyar irodalom bibliográfiája (Szőke-féle előzmény) 1986 utáni korszakán dolgozik. G. L. CSANDA Sándor (Kisújfalu, 1927. aug. 3. Pozsony, 1989. júl. 10.): irodalomtörténész, egyetemi tanár. Alap- és középiskoláit szülőfalujában, Érsekújvárott és Bp.-en végezte. Bp.-en megkezdett egyetemi tanulmányait Po.-ban folytatta, itt szerzett magyar-szlovák szakos tanári oklevelet 1952-ben, de már 1951-től tanársegéd a Komenský Egyetem Sas Andorral közösen létrehozott Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. 1954-től adjunktus, 1962-től docens, 1974-től egyetemi tanár. 1953-ban doktorált, 1961-től az irodalomtudomány kandidátusa, 1975-től az irodalomtudomány doktora. 1960-1968-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanszékvezető tanára, 1969-től 1987-ig a po.-i Komenský Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanára, 1975-1986-ban vezetője volt. Nemzetiségi és Madách Imre-díjas. - Tanári munkája mellett a régi magyar irodalom, a cseh/szlovák-magyar kulturális és irodalmi kapcsolatok, a két háború közötti csehszlovákiai magyar irodalom kutatója, a kortárs magyar kisebbségi irodalom kritikusa, szervezője, aktív tankönyvíró, népművelő, tudományos ismeretterjesztő. Maradandó tudományos eredménye a Szigetvárról szóló magyar és szlovák históriás ének eredetét feltáró, Matunák Mihály álkuruc dalait leleplező és a Rákóczi-felkelés szlovák vonatkozásait ismertető tanulmánya. Úttörő munkát végzett az első Csehszlovák Köztársaság magyar irodalmának feltárásában, értékeinek megőrzésében. Mintegy másfél évtized kutatómunkájának eredményeként feldolgozta és portrék formájában bemutatta a vizsgált korszak jelentősebb alkotóit (Első nemzedék). Számon tartotta a kortárs irodalmat is. Az ötvenes évek közepétől a hetvenes évek közepéig rendszeres kritikai tevékenységet folytatott, csaknem minden megjelenő műre, irodalmi eseményre reagált. Irodalomtörténészi, kritikusi módszerére a pozitivizmus hagyományai hatottak leginkább, a tények, adatok bőséges felsorakoztatása, rendszerezése mélyebb öszszefuggések feltárása nélkül; kinyilatkoztatásszerű esztétikai ítéletek, megfigyelések szűkszavú indoklás kíséretében. M: Peter Jilemnický műveiről, tan., 1953; Magyar írók Csehszlovákiában, tan., 1953; Sellyei József: Nádas házak (szerk.), 1957; Magyar-szlovák kulturális kapcsolatok (szerk.), 1959; A törökellenes és kuruc harcok költészetének magyar-szlovák kapcsolatai, tan., Bp. 1961; Valóság és illúzió, tan.. 1962; Csehszlovák-magyar kulturális kapcsolatok (szerk.), 1963; Berkó Sándor: Nem vagy magadban (szerk.), 1964; Hidak sorsa, tan.. 1965; Első nemzedék, tan., 1968; Magyarok Csehszlovákiában (szerk.), 1969; Harmadik nemzedék, tan., 1971; Balassi Bálint költészete és a közép-európai szláv reneszánsz stílus, tan., 1973; Magyar Nap 1936-1938. antol. (szerk.), 1975; Szülőföld és irodalom, tan., 1977; Fábry Zoltán válogatott levelezése 1916—1946 (szerk. Varga Bélával), 1978; Fábry Zoltán, tan., 1980; Nemzetiségi irodalmunk és kap64